Három éve nem volt ekkora drágulás

Hároméves csúcsra ugrott az infláció novemberben, miután jelentősen drágultak az élelmiszerek és a cigaretta, de a legtöbb szolgáltatásért is többet kell fizetni, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH friss adataiból. A ruhákért, a tartós fogyasztási cikkekért is több pénzt kellett az üzletekben hagyni, miközben a háztartási energia ára nem változott. A fogyasztói árak átlagosan 1,1 százalékkal emelkedtek novemberben – az októberi egy és a szeptemberi 0,6 százalék után –, ami összhangban van az elemzők várakozásával. Egy hónap alatt 0,1 százalékkal nőttek az árak.

Az inflációt hosszú ideig fékező üzemanyagárak az utóbbi hónapokban már növelik a pénzromlás ütemét, mert a bázisból folyamatosan esik ki a tavalyi olajárzuhanás hatása, az utóbbi hónapokban pedig már inkább felfelé tartanak a világpiaci árak. Az infláción egyre markánsabb nyomot hagy az élénkülő belső kereslet hatása is, hiszen a fogyasztás dinamikus bővülésével a vállalatok a korábbinál könnyebben emelnek árat.

A szolgáltatások ára már 1,8 százalékkal nőtt az októberi 1,6 után, ezért azonban több egyedi tényező is felelős. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a szolgáltatások áremelkedési üteme tovább gyorsult, amiben a szerencsejátékok árának 5 százalékos drágulása, valamint a TV-előfizetések és hírközlési szolgáltatások emelkedő inflációja játszott döntő szerepet.

A maginfláció – amely kiszűri a hatósági, illetve gyorsan változó árú termékeket – 1,5 százalékra emelkedett az októberi 1,4 után, így elérte annak a sávnak a tetejét, amelyben az elmúlt másfél évben mozgott az index. Ez is élénkülő inflációs nyomásra utal, de az elemzők szerint a következő időszakban nem kell árrobbanásra számítani.

Decemberben tovább növekedhet az infláció, ebben a termékek és szolgáltatások széles körének áremelkedése szerepet játszik, ráadásul a dohánytermékek jövedéki adójának emelése egyelőre nem gyűrűzött be teljesen az árakba. Szakértők 1,5-2 százalék közötti átlagos drágulásra számítanak az év utolsó hónapjában. Az idei év egészét átlagosan 0,4-0,5 százalékos áremelkedés jellemezheti – miután az év első felében nem volt infláció –, jövőre pedig 2 százalék fölé kerülhet az ütem.

Az infláció gyorsulásában meghatározó lesz, hogy a bérek nagymértékben nőnek jövőre a munkaerőhiány, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése miatt. A cégek által korábban vártnál és az általuk tervezettnél nagyobb minimálbéremelés hatása pedig minden bizonnyal a termékek és szolgáltatások árán is nyomot hagy majd. Nyeste Orsolya, az Erste Bank közgazdásza arra mutatott rá, hogy az áremelkedés ütemét az áfacsökkentések mérséklik, és egyelőre úgy tűnik, hogy az eurózónából továbbra is alacsony inflációt fogunk importálni.

Mindent egybevetve a pénzromlás üteme jövőre még várhatóan nem éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját, ezért a jegybank alkalmazkodó monetáris politikát folytathat. Döntéshozóinak jelzése szerint 2018-19-ig szeretnék fenntartani a 0,9 százalékos alapkamatot, és nem hagyományos eszközökkel lazítanák tovább a monetáris kondíciókat.