Erősödhetett az infláció az eurózónában

Decemberben az elemzői konszenzus szerint a novemberi 0,6 százalékhoz képest érezhetően emelkedhetett az eurózóna év/éves inflációja, de továbbra is 1 százalék közelében alakul, és az élelmiszer-, illetve energiaárak nélkül számolt maginfláció is ehhez közeli szinten mozog (a tényadat szerdán derül ki).

Bár a világ többi régiójához hasonlóan 2016 végén érdemben felfelé mozdultak a piacon beárazott várakozások, továbbra sem tűnik reálisnak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a célhorizonton teljesíteni tudja a valamivel 2 százalék alatti inflációt kitűző monetáris politikai célját. Az euró újabb gyengülése segíthetné az infláció emelkedését, az energiaársokk múltával lassuló háztartási fogyasztás és az eurózónában továbbra is nagyon magas, átlag 10 százalék közeli munkanélküliség azonban ez ellen hat – mutatott rá Dunai Gábor, az OTP Bank elemzője. Az EKB legutóbbi prognózisa alapján 2018-ban mindössze 1,5 százalék, egy évvel később 1,7 százalék lehet a pénzromlás éves üteme. Ezért, bár az időzítése talán meglepő volt, nem volt váratlan, hogy az EKB december 8-án – egy héttel a Federal Reserve (Fed) kamatdöntő ülése előtt – 2017 decemberéig meghosszabbította az eszközvásárlási programot, nyitva hagyva a lehetőséget az újabb bővítésre. Igaz, a havi keretösszeg március után 80 milliárd euróról 60 milliárd euróra csökken majd. Az eurózóna jegybankjának következő két kamatdöntő ülése (január 19., március 9.) eseménytelennek ígérkezik, április 27-én aztán várhatóan megtudjuk majd, mit gondol az európai monetáris politika irányítása az új amerikai elnök első intézkedéseiről és a Fed azokra adott reakciójáról.


A Fed a nyíltpiaci bizottság (FOMC) december 13–14-i ülésén – amellett, hogy kamatot emelt – a 2017-es és 2018-as évre vonatkozó előrejelzését is feljebb vitte, így mindkét évben a várakozások szerint három-három alkalommal emeli a szövetségi alapkamatot (2017 végére 1,4 százalékot érhet el, 2018 végére 2,1 százalékot). Továbbra is él azonban a Fed azon irányelve, hogy nem előre kijelölt pályán történik a kamatemelés, annak szükségességét a beérkező adatoknak támogatniuk kell. A héten érkező munkaerőpiacok közül a nem mezőgazdasági álláshelyek száma és a nominális bérdinamika alakulása lesz fontos – emlékeztetett Módos Dániel, az OTP Bank elemzője. Ha az előbbi a várakozásokat meghaladóan alakul – vagyis több mint 175 ezerrel nőtt –, akkor az afelé mutat, hogy a Janet Yellen Fed-elnök októberi beszédében kifejtett „high pressure economy” elmélet, miszerint a tartósan alacsonyan tartott reálkamatok idővel emelhetik az aktivitási rátát, a gyakorlatban is működhet. (Arról, hogy a Fed mennyire tekinti fontosnak ezt a koncepciót, a szerdán megjelenő FOMC-jegyzőkönyv adhat jelzést.)

A bérdinamika alakulása pedig azért lehet piacmozgató, mivel az egyre feszesebb munkaerőhelyzet miatt inflációs nyomást generálhat. Ha pénteken a várakozásokat meghaladó amerikai munkaerőpiaci adatok érkeznek, akkor a dollár tovább erősödhet az euróval szemben.