Kína mindenképpen teljesíti a GDP-célszámát

A gazdaság némi lassulására utaló adattal kezdi az évet Kína: a hivatalos statisztika szerinti feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (PMI) – ez az alapvetően állami kézben levő nagyvállalatok teljesítményét mutatja – decemberben 51,4 pontra csökkent a novemberi 51,7-ről. Mivel a mutató 50 pont fölött van, így is az ágazat növekedését jelzi, és elemzők szerint a közeljövőben nem fenyeget zsugorodás.

A magánvállalatok körében, a Caixin által elvégzett felmérésre támaszkodó másik PMI-adatot ma teszik közzé, itt az elemzők 50,9 pontot várnak a novemberi 51,2 után; a tavaly év elején Kínából kiinduló piaci zűrzavar egyik oka az volt, hogy ez a mutató 50 pont alatt ragadt.

A pekingi vezetők nyilatkozatai szerint 2016-ra mindenképp meglesz a célul kitűzött 6,5–7 százalékos GDP-növekedés, hála a kormány és a jegybank élénkítő intézkedéseinek. Az első három negyedévben rendre 6,7 százalékos bővülést mutatott ki a kínai statisztikai hivatal (a negyedik negyedévi mutatót január 19-én teszik közzé, az előrejelzések ugyanennyiről szólnak).
Az év vége felé a gazdaságpolitika formálóit már inkább a vállalatok túlzott eladósodása aggasztotta (a Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a kínai nem pénzügyi vállalatok adóssága a GDP 145 százalékára rúg).

A vezetés a december közepén megtartott éves gazdasági konferencián is jelezte, hogy 2017-ben kevésbé expanzív politika várható, miután tartani kell az ingatlanpiaci buboréktól. (Legalább húsz nagyvárosban egyébként már korlátozásokat vezettek be a lakáscélú ingatlanok vásárlásánál, ami elemzők szerint érezteti hatását az építőipari nyersanyagok iránti keresletben.)

A gazdaságpolitika irányítói látnivalóan tesztelik a piacot: a fontos jegybanki tanácsadók közé tartozó Huang Ji-ping tegnap az állami Xinhua hírügynökségnek azt mondta, hogy idénre a tavalyinál szélesebb, 6–7 százalék közti sávban kellene meghatározni a GDP-növekedési célt. Hszi Csin-ping államfő még legutóbb is a legalább 6,5 százalékos átlagos éves bővülést nevezte kívánatosnak, Huang azonban most azt hangsúlyozta, hogy ez csak egy átlag: amíg a foglalkoztatottság stabil, addig egy szélesebben értelmezett növekedési céllal lehetővé válhatna, hogy a gazdaságpolitika irányítói visszavegyenek az ösztönzési erőfeszítésekből, és inkább a reformokra fókuszáljanak.

Szigorítás a devizaügyleteknél is

A kínai pénzintézeteknek ez évtől minden 50 ezer jüannál (7200 dollár) nagyobb készpénzes műveletet, illetve devizavásárlási ügyletet jelenteniük kell az állami devizahatóságnak (Safe); eddig ezt csak a 200 ezer jüannál nagyobb összegű műveletek esetében kellett megtenni. A jegybank vezető közgazdásza, Ma Jun szerint nincs szó a tőkeáramlás szorosabb korlátozásáról, mint a Xinhuának kiemelte, az ügyletekhez nem kell a Safe jóváhagyása, és a kínai polgárok továbbra is évi 50 ezer dollár értékben vásárolhatnak külföldi devizát. Peking tavaly több intézkedést is tett a tőkekiáramlás korlátozására a jüan gyengülése miatt, a központi bank pedig legalább 200 milliárd dollárt adott el, hogy az árfolyamot a kívánt szinten, azaz 7 jüan/dollár fölött tartsa.