Minden a forint mellett szól, az MNB-n kívül

Változatlanul hagyta a kamatokat, és a nem hagyományos intézkedéseihez sem nyúlt hozzá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen. A Matolcsy György vezette jegybank tartósan fent kívánja tartani a 0,9 százalékos irányadó rátát – ami egyre kevésbé irányadó, hiszen a bankokat folyamatosan szorítják ki az eszközből – és a laza monetáris kondíciókat. A monetáris tanács közleménye „galamb” hangvételű volt most is, jelzésük szerint ha az inflációs cél elérése szükségessé teszi, akkor készek tovább lazítani nem hagyományos eszközökkel. Mindezzel elemzők szerint igyekezhetnek meggátolni a forint árfolyamának felértékelődését.

„A következő egy-két hónapban az határozhatja meg a forint árfolyamát, hogy mi történik külföldön, de fontos lesz az MNB politikája is” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Az lesz a kulcs, hogy miként alakul a francia elnökválasztás, milyen politikát folytat Donald Trump, és emel-e kamatot az amerikai Federal Reserve. Ezek a bizonytalanságok arra utalnak, hogy a feltörekvő piacokat nem fogják szeretni a befektetők a következő hónapokban, az eladási hullám pedig a forint árfolyamára is hatással lehet. Virovácz Péter kiemelte, ha mindehhez hozzávesszük, hogy Magyarországon emelkedő pályára kerül az infláció, amire a jegybank várhatóan nem reagál, akkor 310–316 közötti euróárfolyamot láthatunk a következő hónapokban. Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza kiemelte, szigorítani mindaddig nem szükséges az MNB-nek, amíg a várható infláció a 2–4 százalékos toleranciasávon belül marad, így 2018 közepéig nem számítunk az alapkamat emelésére. (Az MNB inflációs célja 3 százalék, azonban már jelezte, hogy ha átmeneti hatások jelentkeznek, akkor hajlandó tolerálni akár 4 százalékos pénzromlást is.) Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője ennél is későbbre, 2018 végére várja az emelést, addig pedig nagyon alacsonyan maradhatnak a bankközi kamatok is.

Van azonban néhány tényező, amit nem hagyhat figyelmen kívül az MNB. „Áprilistól már az Európai Központi Bank is elkezdi csökkenteni az eszközvásárlásait, miközben a hazai jegybank folyamatosan a lazításról beszél. De ha gyengül is a forint, a 310-es szintet mindenki bevéste a fejébe, ami gravitációs vonalként működik” – hangsúlyozta Virovácz Péter. A harmadik negyedévben fordulatra számítanak az ING Bank elemzői. Akkor véget érhet a Trump-eufória, kiderülhet, hogy gondok akadnak majd a politikájával, ekkor pedig újra vásárolhatják a befektetők a feltörekvő piaci eszközöket. „Magyarországon ráadásul felpörög a gazdasági növekedés, magas marad a folyó fizetési mérleg többlete, és ha stabil marad a költségvetés, akkor halvány esélyt arra is látok, hogy újabb felminősítéseket kapunk” – mondta Virovácz Péter.

Ezzel fog szembemenni az MNB, hogy ne értékelődjön fel a forint árfolyama, de az ING szakértője szerint nem lesz képes komoly gyengítést végrehajtani, mert egyre fogy az eszköztára. (Idén március végére 750 milliárd forintra csökkentik a 3 hónapos betétben elhelyezhető összeget a tavaly december végi 900-ról.) A legtöbb elemző arra számít, hogy az év folyamán tovább csökkentik ezt a limitet, ami célzott monetáris lazításnak felel meg, a Bubor-piacra és a diszkontkincstárjegyek felé tolva a likviditást. Virovácz Péter hangsúlyozta, a kamatok már mélyen vannak, és az év második felére már a 3 hónapos eszközben is egyre kevesebb pénz lesz. Szerinte nem elképzelhetetlen, hogy ha az MNB nem tesz mást, akkor 300-hoz közeli szintet ér el az árfolyam.