Új eszköz a korrupciós kockázat csökkentésére

A központosított közbeszerzésekben február 1-jétől alkalmazandó elektronikus kommunikációhoz a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) portálja fogja biztosítani a felületet – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség. Az itt elérhető alkalmazást használja majd a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) és a rendszerhez a közeljövőben csatlakozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (AEEK) is.

A platform fejlesztésének első fázisában ezen központi beszerző szervezetek körében válik elérhetővé az elektronikus kommunikáció, a második ütemben az intézményi beszerzések lefolytatására is kiterjesztik az alkalmazást.

Az eljárások átláthatóbbá válhatnak, az adminisztratív terhek mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevő vállalkozások oldalán csökkenhetnek, a gyorsabb kommunikáció révén pedig rövidülhetnek az eljárások – emelte ki a kancellária az e-közbeszerzés várható piaci hatásait.

A Miniszterelnökség szerint az ellenőrzések hatékonyságának növeléséhez is hozzájárul, hogy az eljárások iratait az elektronikus rendszerben rögzítik, így az egyes eljárási események pontosan rekonstruálhatók lesznek. Az elektronikus technikák alkalmazása egyúttal a közbeszerzési folyamatok és dokumentumok tartalmának egységesedését segítheti elő, ami a vállalkozások számára megkönnyíti az eligazodást.

Még ha első lépésben szűk körben tervezi is a kormány az e-közbeszerzés bevezetését, a potenciális ajánlattevő cégeknek felkészülési időt kellene biztosítani – fejtette ki Nagy Gabriella, a Transparency Interna­tional közpénzügyi programvezetője, aki szerint néhány hónapig érdemes lenne megtartani a papíralapú beadványok lehetőségét a tendereken.

Ezzel együtt azonban úgy véli, elemi érdekünk az e-közbeszerzés meghonosítása, ez az egyetlen járható út az átláthatóság növelése, a teljes nyilvánosság felé. Hangsúlyozta, az elektronikus átállás révén tisztulhat a piac a legnagyobb korrupciós kockázatot magában hordozó területeken is, így a képzéseket, tréningeket felölelő humán fejlesztéseknél, a közműpályázatoknál, az út- és vasútépítéseknél, illetve a víz- és hulladékgazdálkodásnál.

Ami a többi uniós tagállamot illeti, a visegrádi négyek közül a csehek tettek már lépéseket az e-közbeszerzés felé, a lengyelek még nem. A szlovákok viszont az élen járnak, az általuk a kisebb értékű beszerzésekre alkalmazott rendszer követendő modell lehet a 2004-ben csatlakozott valamennyi EU-tagállam számára. Nagy Gabriella példaként elmondta: a Kassai Egyetemnek volt 100 ezer eurós költségvetési kerete egy építőipari beruházásra, nevezetesen egy új oktatási épületre, beérkezett 22 ajánlat, a projekt összes költsége pedig megállt 76 ezer eurónál.

Az ajánlatkezelő, ha akart, se tudott volna belenyúlni az elbírálásba, a rendszer a már elektronikusan aláírt szerződést is automatikusan elkészítette. A szakértő szerint ez is mutatja, hogy a valós verseny olcsóbbá teheti a tendereket, gyakran 20-25 százalékkal is a közbeszerzés becsült nettó értéke alatt köttetik megállapodás. Uniós kitekintésben egyébként Portugáliában már két-három évvel ezelőtt is elektronikusan bonyolították le a közbeszerzések 98 százalékát, az olasz rendszer hasonlóan fejlett, az EU legjelentősebb gazdaságai közül Franciaország viszont jelentős lemaradásban van e téren.

Gyöngyösi Balázs A 4-es metró korrupciógyanús ügyei miatt 76 milliárd forintos büntetés néz ki Fotó: Móricz-Sabján Simon -->