A különös kedvezmények eltörlését és új bevételi források felfedezését javasolta az Európai Uniónak a Mario Monti volt olasz miniszterelnök és egykori uniós biztos vezette, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a kormányokat képviselő Európai Tanács három-három magas szintű döntéshozójából álló bizottság. Monti a 2014 óta 18 alkalommal ülésező testület javaslatait tegnap mutatta be az Európai Parlament költségvetési bizottságának. A cél, hogy a 2020 utáni költségvetés finanszírozását stabil alapokra helyezzék (ügyelve a Brexit várható következményeire is).
Jelenleg az uniós költségvetés bevételeinek több mint kétharmadát a nemzeti jövedelmen alapuló befizetések adják, míg 12-12 százalék érkezik a cukor és más mezőgazdasági termékek vámjából, valamint az áfaalapú befizetésekből. (Vannak még egyéb bevételek, például bírságokból, és az uniós szervezetek munkavállalói is ide fizetnek adót a jövedelmük után.)
A Monti-bizottság javaslatai szerint a közösségnek az adók közül nemcsak az áfára kellene alapoznia a bevételeket, hanem a társasági adóból is részesedést kellene kérnie – ezzel az igazságosabb közteherviselést és az adókerülés elleni harcot is szolgálva. Ez persze feltételezi az adóalap egységesítését is, ami elég régi, meg nem valósított terve az Európai Bizottságnak – Kovács László 2004-ben kinevezett uniós adóügyi biztos például a már akkor is meglévő elképzelés megvalósítását tűzte ki célul.
Ugyanakkor, a hiedelmekkel ellentétben, az adóalap egységesítése nem jelenti feltétlenül az adómérték meghatározását, ettől tehát még maradhatna a 9 százalékra levitt magyarországi teher. Bár kétségtelen, hogy az áfánál is van minimum-előírás, így elképzelhető, hogy a rekordalacsony magyar adó ebben a formában vitatott lehetne.
A dolog másik oldala azonban, hogy a Monti-bizottság nem csak a hagyományos nyereségadóra gondolt, a javaslatban ugyanis szerepel egyfajta pénzügyi adó is (például a tranzakciókra kivetett illeték vagy egyéb pénzügyi tevékenység adója). Az EurActiv összesítése szerint emellett sokkal nagyobb hangsúlyt kapnának az EU bevételeiben a környezetvédelmi adók.
Azon túl, hogy folytatnák a szén-dioxid-kvóták értékesítését, a környezetszennyező autók, az üzemanyagok közösségi adóztatása is szóba kerülhet, vagy akár a magas CO2-kibocsátású országokból származó termékek nagyobb vámja is elképzelhető lenne a terv szerint. A testület úgy gondolja, más területeken is feltárhat bevételi forrásokat a közösség, ilyen például a határellenőrzés vagy az egységes digitális piac.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.