Újra segítenek az EU-pénzek

Magyarország pénzügyi sérülé­keny­ségének csökkenésében kulcs­szerepet játszik a fizetési mérleg tartósan magas többlete, amit a külkereskedelmi aktívum, a jövedelemegyenleg javulása és már az EU-pénzek ismét meginduló lehívása egyaránt támogat.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a tavalyi harmadik negyedév végén az ország külső finanszírozási képessége a GDP 7,7 százalékát tette ki, míg a folyó fizetési mérleg többlete történelmi visszatekintésben is magas szintre, 4,4 százalékra emelkedett.

A külkereskedelmi mérleg egyenlege érdemben felülmúlta az előző év azonos időszakában tapasztalt értéket, a négy negyedéves külkereskedelmi egyenleg historikus csúcsot ért el, és megközelítette a GDP 10 százalékát. Az ipari termelés visszafogott bővülésével párhuzamosan az áruegyenleg aktívuma csak enyhén emelkedett. Ezt pedig meg is haladta a szolgáltatások többlete elsősorban a turizmus, a szállítmányozás, valamint az infokommunikációs szolgáltatások eredményei folytán.

A harmadik negyedévben tovább csökkent a jövedelemegyenleg hiánya, amit a külföldi hitelek kamategyenlegének javulása, illetve a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmének mérséklődése eredményezett. A jövedelemegyenleg hiányának 2015 vége óta tartó javulása folytatódott, mértéke a GDP 5,4 százalékára csökkent. A munkavállalói jövedelmek, vagyis az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó rezidensek jövedelme a GDP 2,6 százaléka körül stabilizálódott.

Sokat segített, hogy a harmadik negyedévben – 2016 első fél évével szemben – bővültek a Magyarországon felhasznált EU-transzferek. A támogatások a tavalyi év végén apadtak el, amikor lezárult a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus. A gyorsuló kifizetésekkel összhangban bővült a transzferegyenleg többlete; a nettó uniós forrásfelhasználás négy negyedéves értéke 5 milliárd euró körül alakult. (Az EU-transzferek első félévi visszaesése döntően az államháztartást érintette, ami a szektor alacsony beruházásában is tükröződött.)

Az időszakban újra bővült a nettó közvetlentőke-befektetések értéke Magyarországon. Az elmúlt negyedévben 1,4 milliárd euróval emelkedtek a külföldiek magyarországi befektetései, ez elsősorban a külföldi tulajdonú vállalatok jövedelmeinek újrabefektetéséhez és a külföldiek itthoni részesedésének kismértékű emelkedéséhez köthető. A magyarországi befektetéseket ugyanakkor mérsékelte a tulajdonosi hitelek csökkenése.

Csökkenő, de még magas adósság

Az ország bruttó külső adóssága több mint 3 százalékponttal, a GDP 69 százalékára mérséklődött a harmadik negyedévben. A bruttó külső adósság a nettó külső adósságnál nagyobb mértékű csökkenését elsősorban a forint világdevizákkal szembeni erősödése támogathatta. Az államháztartás bruttó külső adóssága a GDP több mint 50 százalékáról a GDP 40 százalékára mérséklődött 2011 és 2016 között. A legnagyobb mértékben a nem rezidensek által tartott forint- és deviza-államkötvények csökkentek, de ezek szintje – a magas államadósságból kifolyólag – meghaladja a régiós versenytársakéit.