A szándék jó volt, de hatalmas a káosz

A legmagasabb, 27 százalékos áfával számlázná a kávét a turisztikai ágazatban dolgozók többsége (54,36 százaléka) annak a vendégnek, aki pultnál rendel, majd mégis elviszi az italát. Rosszul tennék, ugyanis a rendeléskori szándékot kell alapul vennie a számlázónak, ami ez esetben adóügyi vonzattal is jár, hiszen a helyben fogyasztás után 18 százalékos áfa terheli az ott készült italt és ételt (ha arra az egyéb feltételek alapján jogosult a vendéglátóhely), de ha ugyanezeket elvitelre kérik, már 27 százalékra ugrik a tételek áfatartalma.

Böröcz Lajos, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) főtitkára hangsúlyozza, érzik a törvényalkotók jó szándékát – többet akartak hagyni a bevételből a vendéglátó vállalkozásoknál, hogy segítsék a fejlesztéseiket –, de a szabályozást nem sikerült egyértelművé tenni.

Emiatt a vendéglátósok egy része most nem igazán tudja, hogy milyen kategóriába tartozónak számít a törvény szempontjából, ami nem mindegy, ugyanis nemcsak a helyben készült és fogyasztott és az elvitelre kért ételek, valamint az alkoholos, alkoholmentes, palackos és dobozos italok árazása tér el, hanem a vendéglátóhelyek státusza is olyan szempontból, hogy munkahelyi étkezdének számítanak-e, vagy vegyes vendégkörű, kvázi klasszikus melegkonyhás helynek, ami szintén eltérő áfázást eredményez. Az aktuális szabályozás a szocializmusból ismert kettős árrendszert is visszahozza.

A VIMOSZ ezért legutóbb az adóhatóság, a gazdasági tárca és a statisztikai hivatal együttes véleményezését kérte az érintettek konkrét kérdései alapján. Ebben többek között a melegkonyhás vendéglátóhely kérdéskörét is megpedzették, válaszul azt kapták, hogy „több minisztériumot érint, a fogalmak értelmezése és az áfatörvénnyel összefüggő alkalmazása még egyeztetés alatt áll.

Egyelőre annyi mondható el e kérdésben, hogy a melegkonyhás vendéglátóhely esetén (hideg-, illetve melegétel-készítésnél) szükséges főzőkonyha üzemeltetése (önmagában csak a megléte nem elegendő), szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazásával. Azonban ez szakosodhat kizárólag hidegkonyhai készítmény előállítására is.”

A legnagyobb kérdéskörök egyike továbbra is a munkahelyi étkeztetés és az étkezőhelyi vendéglátás közötti, helyenként nagyon szűk határ, elsődlegesen az irodaházakban vagy például a kórházakban működő büfék-éttermek sokasága bizonytalan, hogy 18 vagy 27 százalékos áfát alkalmazzon-e.

A legutóbbi állásfoglalás sem segített tisztázni a helyzetet, ugyanis abban újabb adalék – a büfé-étterem üzemeltetője és az irodaház, illetve az adott intézmény között fennálló szerződés – is képbe került a munkahelyi vendéglátás egyik jellemzőjeként. Ez tovább bonyolítja a helyzetet – fejti ki a főtitkár –, ugyanis ahol sima bérleti szerződés van, az a hely lehet 18 százalékos áfás, ahol viszont a vendéglátós vállalta, hogy külön kezeli az ott dolgozókat mint munkahelyi vendéglátós, ott 27 százalékos áfa terheli az árakat.