Államadósság: kinéz a csökkenés

Az év végén 73,9 százalékos rátát mért az MNB, ami 0,8 százalékponttal alacsonyabb a 2015-ös 74,7 százaléknál. Ez 25 920 milliárd forintos terhet jelentett, ami magasabb az előző év végén mért 25 400 milliárdnál. A GDP-arányos adósságcsökkentés megfelel a törvényi kötelezettségnek, az csak hab lett volna a tortán, ha a nominális, forintban kifejezett adósság is csökken.

Erre volt is esély egy jó ideig, még Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt arról, hogy az a kívánatos állapot, ha „ma 100 forint az adósság, akkor holnap 98 legyen”. A költségvetés egész évben nagyon fegyelmezett volt, példátlan módon egészen novemberig többletet mutatott az államháztartás egyenlege, azonban decemberben jókora költekezésbe kezdett a kabinet, egyetlen hónap alatt ezermilliárd forint körüli deficitet halmozott fel.

Ez meg is látszik az államháztartás helyzetén: a 2009 óta csökkenő finanszírozási igény a tavalyi évben pluszba fordult, és a harmadik negyedévben rekordmagasságba került a GDP arányában csaknem 4 százalékos többlettel, az év végére, október és december között azonban 7 százalék feletti deficit alakult ki. Ilyen magas negyedéves hiányra 2008-ban és 2010-ben volt legutóbb példa. Ez azonban csakis az év végi költekezéssel függ össze. Az év egészét alacsony, 1,3 százalékos finanszírozási igénnyel zárta az államháztartás. Mindezek alapján attól nem kell tartani, hogy ismét magas hiányszámokkal találkoznánk: a januárt már megint rekordmagas többlettel zárta a költségvetés, az idei évre tervezett 2,4 százalékos GDP-arányos deficitcél nincs veszélyben.

„Az 1 százalékpont körüli adós­­­ságcsökkenés megfelel az EU elvárásainak is” – mondta a Világ­gazdaságnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyet­tese. Hozzátette, hogy a GDP-arányos államadósság ezzel már ötödik éve csökken. „Ebben meghatározó szerepe van egyrészt a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának, másrészt az EU-támogatásoknak” – mondta a közgazdász.

Az előbbi nemcsak egyszeri alkalommal csökkentette az államadósságot, hanem folyamatosan, minden évben mérsékli a magán­nyugdíjpénztár helyett költségvetésbe irányított összeggel a hiányt, s ezen keresztül az adósságot. Az utóbbi pedig a gazdasági növekedés és ennek hatására magasabb államháztartási bevételek révén járul hozzá a deficit és ezen keresztül az államadósság mérséklődéséhez, illetve a nevezőben levő GDP növekedéséhez – mondta Karsai.

A szakértők szerint idén és jövőre is folytatódhat a GDP-arányos államadósság csökkenése. Legutóbb, a múlt hét elején az Európai Bizottság adta ki előrejelzését, amely szerint 2017-ben 72,3, egy évvel később pedig 71,2 százalékra süllyedhet az adósságráta. Igaz, a 2016-os prognózisuk 73,5 százalékos volt, ami kissé (0,4 százalékponttal) alacsonyabb, mint az MNB előzetes adata, de ha ezt a pár tizedes eltérést hozzá is adjuk, akkor is csökkenő adósságpálya rajzolódik ki.

A jegybank tavaly decemberi inflációs jelentése szerint a következő években is folytatódik az adósságráta mérséklődése, amit a kedvező kamatkörnyezet miatt növekvő állami kamatmegtakarítások, a robusztus gazdasági növekedés és a pozitív elsődleges egyenleg támogat.