Döntő tényező az autóipar

A tavalyinál gyorsabban nőhet a magyar gazdaság, és egy kis szerencsével 4 százalékos GDP-növekedés is elérhető, de a legtöbb elemző ennél lassabb növekedéssel kalkulál. „Benne van a pakliban, hogy akár 4 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság 2017-ben, de én arra számítok, hogy 3,2 százalékos lesz a bővülés” – mondta a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. Gárgyán Eszter, a Citi vezető elemzője szerint az EU-források gyorsabb lehívása segíthet a gazdasági növekedést 4 százalék közelébe emelni idén.

A kormányzat arra számít, hogy a költségvetési élénkítés – a minimálbér emelése, a nyereségadó, a járulék- és a közfoglalkoztatási program csökkentése – mérsékli a munkaerőhiányt, és külföldi működőtőkét hoz az országba – emelte ki a szakértő.

Gárgyán úgy kalkulál, hogy a költségvetési stimulus mértéke elérheti a GDP 1 százalékát, de továbbra is lehetővé teszi, hogy az államadósság aránya fokozatosan csökkenjen. Gárgyán szerint az alacsony vállalati beruházási szint és a munkaerőhiány a gyengébb hosszú távú növekedési kilátásokra hívja fel a figyelmet.

Vannak azonban kockázatok, amelyek nem a gyorsabb, hanem inkább a lassabb növekedés irányába mutatnak. Török Zoltán az autóipar termelésével kapcsolatban lát problémákat. „Már tavaly is köhögött az autóipar, és ezen a szektoron kívül a magyar feldolgozóipar nem tud jelentősen hozzájárulni a GDP-növekedéshez” – hangsúlyozta a szakértő. A növekedésre nézve kockázatot jelent az autóipar teljesítménye. Gárgyán Eszter ehhez hozzátette, hogy egy nagy autógyár modellváltása az év közepéig visszahúzhatja a növekedést.

Az autógyártás mellett az export teljesítménye is kérdéses. „A lakossági fogyasztás és a beruházási fordulat fogja húzni a gazdaságot idén, ez azonban azt is jelenti, hogy minél erőteljesebben nő a belső kereslet, annál jobban romlik a nettó export GDP-hozzájárulása” – emelte ki Török Zoltán. Úgy véli, hogy a 4 százalékos GDP-növekedéshez a vártnál erősebb fogyasztásbővülés vagy látványosabb beruházásnövekedés kellene, és arra is szükség volna, hogy az autóiparban látható kockázatok ne valósuljanak meg.

A Raiffeisen szerint 2018-ban 3,4 százalékkal nőhet a gazdaság, mert akkorra az autóipar túllép az átmeneti termeléscsökkenésen, és megvalósulnak a nagy gyárak kapacitásbővítései is. „Addigra az EU-pénzek is ömleni fognak az országba” – tette hozzá. Ugyanakkor 2019-re már ismét 3 százalékra csökken a növekedés üteme, mert akkor már nem gyorsítható tovább az EU-források lehívása, és a gyors béremelési hullám is csillapodik majd.

Építőipar

Az építőipar a tavalyi 19 százalékos visszaesés után a legtöbb szakértő szerint idén két számjegyű növekedést mutathat, így a kis súlyú ágazat jelentősen hozzájárulhat a GDP-növekedéshez. Az EU-források hiányával küzdő szektor 2017-ben az uniós pénzek lehívásának gyorsulásával magára találhat, amit már az is jelez, hogy az építőipari vállalkozások tavaly december végi szerződésállományának volumene 90 százalékkal haladta meg az előző évi bázist. Egyetlen korlátja lehet a növekedésnek, ez pedig a szektorban egyre súlyosabbá váló munkaerőhiány.

Ipari termelés

Az ipari termelés 2016-ban mindössze 0,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amikor még 7 százalék feletti bővülés volt. Idén nem várható, hogy visszatér a világgazdasági válság utáni lendület, vagyis nem az ipar lesz a fő motorja a növekedésnek, de a tavalyinál kedvezőbb képet mutatnak a rendelésállományok. A beszerzésimenedzser-indexek alapján jól indulhat az év, elemzők pedig 2–4 százalék közötti ipari növekedésre számítanak 2017-ben Magyarországon, mert a globális gazdaság – és legfőbb exportpiacunk, az EU – bővülhet.

Kiskereskedelem

A GDP-növekedés legfőbb motorja az idei évben is a lakossági fogyasztás lehet. Tavaly 4,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, és idén is legalább ekkora bővülésre lehet számítani. A várakozást szakértők a reálbérek jelentős, várhatóan 7 százalék feletti emelkedésére alapozzák, amelyben kulcsszerepet játszik a minimálbér jelentős emelése. A fogyasztás növekedését egyedül az óvatossági megfontolások foghatják vissza, amelyek, ha oldódnak is, továbbra is jellemzők a lakosságra.

Beruházások

Azt még nem lehet tudni, hogy tavaly mekkorát zuhantak a beruházások, de az első háromnegyedév 14 százalékos visszaesést hozott az előző év azonos időszakához képest. Az év vége sem hozhatott fordulatot, 2017-ben azonban az EU-források lehívásának gyorsulása, néhány nagyobb vállalati beruházás, valamint a lakásépítések felfutása már két számjegyű növekedést hozhat a beruházások terén. Itt azonban több bizonytalansági tényező is akad, például a jegybank Növekedési hitelprogramjának márciusi kivezetése.

Külkereskedelem

A nettó export minden bizonnyal visszahúzza majd a GDP-növekedést idén. Tavaly a kivitel euróértéke 3,1, a behozatalé 1,7 százalékkal bővült az előző évhez viszonyítva. A kivitel ugyan növekedési pályán maradhat, ugyanakkor az import az exportnál várhatóan gyorsabban nő majd. Ez annak köszönhető, hogy a belső kereslet, azaz a lakossági fogyasztás és a beruházások nőnek, ami jelentős importigénnyel jár. A 2016-os, rekordmagas, 10 milliárd eurós exporttöbblet is olvadhat ennek hatására, de az is ebbe az irányba hat, hogy az olajárak már magasabbak, mint tavaly.