Megelőzte a brit gazdaság a múlt év utolsó negyedében az amerikait és az eurózóna vezető hatalmait, miután a friss statisztikai közlemény szerint ebben a periódusban 0,7 százalékkal bővült a megelőző időszakhoz képest, s ez 0,1 százalékponttal jobb, mint az első becslés. Az éves adat 1,8 százalék lett, miután a 2015. végi állapottal összevetve két százalékot javított a bruttó hazai terméken a gazdaság. A kereskedelem és a háztartások fogyasztása nagyban hozzájárult a növekedéshez, míg a beruházások visszaestek az október–decemberi hónapokban. Idén azonban elemzők szerint csak 1,4 százalékos növekedés várható, a kiskereskedelmi forgalom ugyanis már jól érzékelhetően mérséklődik. (Közben megkezdődött a harc azokért az uniós intézményekért is, amelyek most még Nagy-Britanniában székelnek.)
Ez nem igazán kedvező kilátás, tekintve, hogy a brit kormánynak az unióból való kilépés anyagi részéről kell hamarosan tárgyalásokba bocsátkoznia. Jean-Claude Juncker uniós bizottsági elnök a belga parlamentben kedden kifejtette: Londonnak teljesítenie kell önként vállalt pénzügyi kötelezettségeit. A brit lapok emlékeztetnek rá, hogy Michel Barnier, aki a válást az EU részéről intézi, hatvanmilliárd eurós számlát tervez benyújtani Theresa May kormányfőnek, amikor Nagy-Britannia bejelenti kilépési szándékát, valamikor március második felében. A brit kereskedelmi miniszter, Liam Fox szerint az összeg abszurd.
Ám Ivan Rogers, aki a szigetországot képviselte Brüsszelben, azt mondja, érti, hogyan számolnak az unió központjában: nemcsak a nettó befizetésekről van szó a mostani költségvetési időszakban, hanem a hitelgarancia-vállalásokról, például a kezdeti görög mentőcsomagok idejéből, az eurokraták nyugdíjáról, az Egyesült Királyságban megvalósított projektekről. Ráadásul 2023-ig kellene Londonnak még befizetnie az EU büdzséjében keletkező űr kitöltésére, vagyis a várható távozás után is még évekig.
Sőt, Barnier idén csak erről akar tárgyalni, a majdani kereskedelmi kapcsolatokról csak jövőre. A bejelentéssel azonban Maynek meg kell várnia a Lordok Házában a héten megkezdődött vita március első hetére tervezett lezárását. A nem választott, többségében nem kormánypárti, de zömmel uniópárti 805 törvényhozó módosítaná a képviselőházban elfogadott szöveget az Egyesült Királyságban dolgozó uniós polgárok helyzetének megoldására és a parlamentnek a válási folyamatot befolyásoló szerepére vonatkozó kitételekkel, de a kilépés megindítását nem kívánja akadályozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.