Bejegyezték a napokban a Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, amelynek létrehozását még december végén írta elő kormányhatározat. A kabinet az év végén döntött a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben megvalósítandó programról, illetve az ahhoz szükséges forrásokról. A tervek szerint 365,4 milliárd forintot költenek a 2020-ig tartó ciklusban a tóparti fejlesztésekre, magyar és (nagyobb részt) uniós forrásokból.
A kormányhatározat szerint a fejlesztések szakmai koordinációját az állam kizárólagos tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaságnak kell elvégeznie. Ez a balatonfüredi bejegyzésű Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t, amelyet 20 millió forint alaptőkével a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. hozott létre. A továbbiakban azonban a szakmai feladatainak irányítását a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el – válaszolta a vagyonkezelő a Világgazdaság megkeresésére.
Az új társaság fő profilja az épületépítési projektszervezés, vezérigazgatója Mozsár István. A mérnök-menedzser korábban a BMW-nél és az IKEA-nál is megfordult, 2014-től ugyancsak egy állami ingatlanos céget, a Városliget Zrt.-t vezette, ahol a tervezett múzeumi fejlesztések levezénylése volt a feladata. A Balatoni Nonprofit Zrt. felügyelőbizottságában helyet kapott Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese is, akinek kulcsszerepet szán a kabinet a teljes, 365 milliárdos fejlesztési csomag végrehajtásában. Az ügynökség például részt vesz majd a balatoni közlekedési hálózattal – benne a hajózással és a Balatoni Hajózási Zrt.-vel – kapcsolatos előterjesztés készítésében, de javaslatot kell tennie a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására is.
A balatoni program megnevezett fejlesztési céljai közül 42 uniós forrásból valósulna meg, 14 pedig hazai támogatással. Az utóbbiak között a legnagyobb falat a balatoni vízkészlet fenntartható gazdálkodásának, a vízhasználatnak a javítása 41,4 milliárd forinttal, valamint egy 17 milliárdos tematikus élménypark. A sármelléki repülőtér légi forgalmának növelésére és a kapcsolódó sármelléki-zalavári iparterület fejlesztése 6,6 milliárd forint jutna.
Az uniós forrásból támogatott projektek között a legnagyobbak az infrastruktúra-fejlesztések, így a Szántód–Kőröshegy–Balatonszentgyörgy vasútvonal felújítása, amely 72,4 milliárd forinttal szerepel a programban. A szennyvízkezelési program csaknem 15 milliárdos, a Sió-csatorna felújítása 12 milliárdos tétel.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.