Az év végi óriási hiány ellenére is alacsony maradt a deficit

Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A felmérésből kiderült: a kormányzati szektor adóssága – az MNB adatai alapján – 2016 végén 25 922 milliárd forint, ami a GDP 74,1 százalékát jelentette.

A KSH elemzése kiemeli: 2016-ban az előző évhez képest a kormányzati szektor 609,7 milliárd forintos hiánya (a GDP 1,7 százaléka) 82,2 milliárd forinttal, azaz GDP-arányosan 0,1 százalékponttal magasabb volt. A bevételek 511,9 milliárd forinttal, azaz mintegy 3,1 százalékkal csökkentek. A csökkenés két ellenkező irányú folyamat következménye: a főleg EU-transzfereket tartalmazó egyéb bevételek 1116,1 milliárd forintos (34,5 százalékos) csökkenését a hazai bevételi források növekedése kísérte. A társadalombiztosítási hozzájárulások 343,7 milliárd forinttal (7,7 százalékkal), míg a jövedelemadók 244,6 milliárd forinttal (10,2 százalékkal) nőttek. A termelési és importadóból, valamint a tőkeadókból származó bevételek ennél kisebb összeggel emelkedtek: az előbbi 11,2 milliárd forinttal, az utóbbi 4,7 milliárddal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón közölte: az 1,7 százalékos költségvetési hiány és a 74,1 százalékos GDP arányos államadósság egybe esik a gazdasági tárca várakozásával. Az idei évre 4,1 százalékos gazdasági növekedést várnak így az államadósság 72 százalékra csökkenhet 2,4 százalékos hiány mellett.

A kiadások a KSH közlemény szerint 429,7 milliárd forinttal, vagyis összesen 2,5 százalékkal mérséklődtek. A változás legfőbb összetevője a bruttó állóeszköz-felhalmozás 1164,4 milliárdos, 51,7 százalékos csökkenése, ami a 2007–2013-as európai uniós programok kifizetéseinek lezárulásával magyarázható. A kamatkiadások 81,5 milliárddal (6,8 százalékkal), a folyó termelőfelhasználás 52,9 milliárd forinttal (2,1 százalékkal) alacsonyabb volt a 2015-ös értéknél. Ezzel szemben 533,3 milliárd forinttal, 17,9 százalékkal nőttek az egyéb kiadások, amelyek főként a hazai költségvetési forrásból juttatott beruházási transzfereket és tőketranszfereket tartalmazzák. Szintén nagyobb lett a munkavállalói jövedelem és a pénzbeni társadalmi juttatások mértéke: az előbbi 259,3 milliárd forinttal (7,2 százalékkal), az utóbbi 76,5 milliárd forinttal (1,7 százalékkal) nőtt.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] A kormányzati szektor bevétele ebben az időszakban 660,9 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal csökkent - fotó: KSH[/caption]

A kormányzati szektor hiánya 2016 negyedik negyedévében 2015 azonos időszakához képest 852,4 milliárd forintra rúgott, ami a GDP 9,6 százalékának felelt meg. Ez összesen 793,6 milliárd forinttal, GDP-arányosan 8,9 százalékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A kormányzati szektor bevétele ebben az időszakban 660,9 milliárd forinttal, 13,1 százalékkal csökkent. A főképp uniós támogatásokat tartalmazó egyéb bevételek 711,5 milliárd forinttal (57,2 százalékkal), a termelési és importadók 97,0 milliárd forinttal (5,3 százalékkal) mérséklődtek. Eközben 115,8 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal bővültek a társadalombiztosítási hozzájárulásokból, 27,1 milliárddal a jövedelemadókból és 4,7 milliárddal a tőkeadókból származó bevételek.

A kiadások összességében 132,7 milliárd forinttal, azaz 2,6 százalékkal nőttek. Az egyéb kiadások 618,2 milliárd forint, a munkavállalói jövedelem 88,3 milliárd forinttal, a pénzbeni társadalmi juttatások 76,5 milliárd forinttal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben 548,2 milliárd, a folyó termelőfelhasználás 50,7 milliárd, a kamatkiadás 23,3 milliárd forinttal csökkent.

2017 februárjában az ipari termelői árak átlagosan 4,0 százalékkal emelkedtek. A belföldi értékesítési árak átlagosan 7,0, ezen belül a feldolgozóipari árak 10,2 százalékkal voltak magasabbak a kőolaj világpiaci árváltozásának hatására - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).