Barcza György: több lábon kell állni

Barcza György szerint az ÁKK arra törekszik, hogy az adósság szerkezete több lábon álljon. „Minél több piacot próbáljunk kiépíteni, mert korábban Magyarország egy közepesen eladósodott országnak számított, mi pedig a biztonság oldalát igyekeztünk erősíteni. Maga az adósságráta elkezdett csökkenni, ebben oroszlánrésze van a költségvetési hiány alacsony szinten tartásának” – mondta.

(A konferencián Nagy Márton, az MNB-alelnöke is kiemelte a magyar gazdaság pozitív kilátásait)

Az adósságráta alakulása néhány éven belül eléri a 70 százalékos arányt, utána a 60 százalék a cél. A külföldi részaránya az adósságnak rendkívül magas volt 2011-ig, akkor elérte az 50 százalékot – emlékeztetett. Ezt két csatornán szorították lejjebb: az egyik a devizakötvény-kibocsátás lassítása, a másik, hogy a forint állampapír-piacon nagyobb hangsúlyt kapott a lakossági állampapírpiac, ezzel 25 százalékra csökkent a devizaarány, ami a hetvenes évek óta a legalacsonyabb szint.

A tavalyi hitelminősítői döntések is kiemelték a devizaarány csökkenésének szerepét az államadósság szerkezetében. „Ha az államadósság szintjét nézzük, azt látjuk, hogy a devizaarány tekintetében például Horvátországban ez kifejezetten magasnak mondható, hasonlóan egyes balti országokhoz, de a versenyhátrányunk megszűnt. A külföldi hitelezők arányát tekintve középen helyezkedünk el. Kínában vagy Izraelben például nincsenek külföldi hitelezők” - emelte ki Barcza György.

„Azt tudjuk mondani, hogy az a fajta hozamtöbblet, amit korábban megfigyelhettünk, ez tulajdonképpen eltűnt, azt lehet látni, hogy a lengyel és a román hozamok között volt a magyar hozamgörbe – 2016 és 2017-ben már a magyar volt a legalacsonyabb a három ország közül. Ami a kamatkiadást illeti, ha mostani állapot maradna, akkor a mostani GDP-arányos 3 százalék körüli kamatkiadás megfeleződne, s több százmilliárdot lehet megspórolni.”

A szakértő szerint a Brexit és az amerikai elnökválasztás is érintette a magyar piacot, volt hozamemelkedés mindkét eseménynél, de ezek után gyors volt a korrekció. „Az amerikai elnökválasztás után az egész nemzetközi piacon volt egy általános hozamemelkedés, de a magyar hozamemelkedés nem volt rosszabb, mint más nemzetközi piacokon. A magyar piac tényleg kezd biztonságosabbá válni” – hangsúlyozta Barcza.

Szeretik a magyarok az állampapírokat

A lakossági állampapír-piac 2012 előtt lényegében nem létezett, megfelelve a nemzetközi helyzetnek, hiszen a legtöbb országban ez minimális volt. Ma már azonban a lakosság finanszírozza a magyar adósság 20 százalékát. Barcza szerint nincs hasonló példa a világban, egy-egy kivételtől eltekintve, de azok elég sajátos helyzetnek tekinthetők, Európában Írországban 8, míg más országokban 2 százalékot éri el a lakossági értékesítés. A bővülésben kulcsszerepet játszott, hogy az Államkincstár és a posta mellett a bankoknál is elkezdtük forgalmazni a lakossági állampapírokat.

Ha ilyen a pénzpiaci helyzet, akkor most érdemes a lakossági állampapír piacot fejleszteni – emelte ki az ÁKK vezére. A befektetési jegyek állománya és a bankbetétek állománya drasztikusan csökkent. A január-februári dinamikát nézve az emelkedő trend a lakossági piacon folytatódik, most a lakossági állampapír az első számú befektetés a lakosságnál. Hozzátette, a fiatalabbak a hosszabb futamidőt preferálják.