Többfrontossá vált a vita a görög mentőcsomagról

Amerikai–európai vitává válhat a 86 milliárd eurós harmadik görög mentőcsomag második felülvizsgálatának igencsak elhúzódó folyamata azt követően, hogy a hét végén csak növelte a feszültséget Angela Merkel német kancellár és Donald Trump elnök washingtoni találkozója, valamint a húszak csoportjának (G20) pénzügyminiszteri üléséről kiadott közlemény, amelyből az Egyesült Államok követelésére kimaradt a szabadkereskedelem fontosságára való utalás.

Az eurózóna pénzügyminisztereinek hétfői találkozója előtt azt latolgatták az elemzők, s maguk a résztvevők is, vajon a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amelynek közreműködésére a választások elé néző Németország mindenképpen számít, inkább hajlik-e rá, hogy csatlakozzon a görög mentőcsomaghoz, vagy többé-kevésbé külső szemlélője marad a huzakodásnak. A CNBC amerikai üzleti hírtelevízió értesülése szerint az IMF megfontolná, hogy beszálljon, ha az átütemezéstől ódzkodó európaiak az újabb görög intézkedések fényében késznek mutatkoznak érdemi adósságkönnyítésre. Ám közben republikánus törvényhozók arra szólítják fel Trump elnököt, hogy ne járuljon hozzá a valutaalap részvételéhez. Alighanem ezt érzékelvén nyilatkozta a hét végén – német kollégája, Wolfgang Schauble korábbi ötletét felmelegítve – Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) pénzalapot európai valutaalappá kellene formálni.

A görögöknek júliusban jár le 7,5 milliárd eurónyi adósságuk, s ha a harmadik programból nem kapják meg a következő részletet, akkor nem tudnak fizetni. De csak akkor jutnak forrásokhoz, ha tovább intézkednek, hogy a költségvetés elsődleges többlete elérje a GDP 3,5 százalékát 2018-tól. Ehhez két év múlva foganatosítaniuk kellene a GDP két százalékára rúgó strukturális reformokat – a februári eurózóna-ülésnek a megszorítás kifejezést kerülő megfogalmazása és a hitelezők képviselőit Athénba visszaküldő megállapodása szerint –, azaz elő kell mozdítaniuk az adóbázis szélesítését és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Az IMF elemzése hetekkel ezelőtt kimutatta, hogy a görög adósság, amely a GDP 180 százalékát teszi ki, fenntarthatatlan, s további erőfeszítés nélkül csak 1,5 százalékos elsődleges többlet jöhet létre, mert a növekedés irama lassúnak ígérkezik. E folyamat megítélésében azonban az IMF vezetésén belül az európai és a nem európai igazgatók nem értettek egyet.
Hétfőn görög adóhivatali tisztviselők tüntettek a szerintük újabb megszorítások miatt, miközben az eurózóna pénzügyminiszterei Brüsszelben csak az elmúlt hetek egyeztetésein elért eredményeket tisztázták, azzal a megjegyzéssel, hogy még sok munka van hátra. De az áprilisi máltai találkozójukra vagy legkésőbb az IMF tavaszi ülésszakára talán tető alá tudják hozni az alkut.

a pénzre, az 1,234 milliárd eurós felkínált díj megfelelt a piaci várakozásoknak, és a legmagasabb árat megajánlók nyertek – állapította meg a bizottság vizsgálata. A két cég emellett jelentős, de nem részletezett összegű fejlesztések végrehajtására is kötelezettséget vállalt.

a pénzre, az 1,234 milliárd eurós felkínált díj megfelelt a piaci várakozásoknak, és a legmagasabb árat megajánlók nyertek – állapította meg a bizottság vizsgálata. A két cég emellett jelentős, de nem részletezett összegű fejlesztések végrehajtására is kötelezettséget vállalt. Adóhivatalnokok tüntettek tegnap a megszorítások ellen az athéni pénzügyminisztérium előtt Fotó: AFP -->