A nemzetközi integráció jólétet teremt

Globális feltételek közepette kellene a gazdaságoknak erőteljesebben és kiegyensúlyozottabban növekedniük, mindenkinek lehetőséget teremtve a gyarapodásra – ezzel a gondolati alapvetéssel kezdődik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi ülése.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Fotó: IMF[/caption]Rövid távon jók a világgazdasági kilátások a fejlett régióban, hosszabb távon azonban nagy a bizonytalanság – mondta csütörtökön az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakát megnyitó sajtóértekezleten Christine Lagarde, a valutaalap vezérigazgatója. A rövid távú kedvező folyamatok fennmaradása ugyanis attól függ, hogy a vezető gazdaságok megfelelő gazdaságpolitikai elegyet képeznek-e a növekedés ösztönzésére, s nem szakítják-e meg a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat.

Ez utóbbi veszélyre a héten megjelent több jelentésében is felhívta a figyelmet az IMF, s Lagarde sem mulasztotta el, hogy megemlítse a kockázatok között. A szintén csütörtökön közzétett vezérigazgatói globális politikai napirend szövege szerint a kereskedelmi, pénzügyi integráció és a technológia százmilliókat emelt ki a szegénységből, támogatta a jövedelmek emelkedését, a hozzáférést a termékekhez és a különböző szolgáltatásokhoz, például az oktatáshoz és az egészségügyhöz, és jólétet teremtett.

A nagy recessziót követő lassú élénkülés ugyanakkor rávilágított arra is, hogy a fejlett országokban egyes társadalmi csoportok egyre nehezebben tudnak alkalmazkodni a technológia fejlődéséhez és a globális integrációhoz.

A tőke és a magas képzettség hozadéka megugrott, miközben a közepes és alacsony végzettségűek bére stagnált. A jövedelmi egyenlőtlenség fokozódása miatt viszont megkérdőjeleződik maga az integráció is. Ehhez az aggasztó fejleményhez adódik a gyenge termelékenység, amit éppen a kereskedelem és az innováció serkenthetne. Vagyis a helyzetet kezelni kell, de nem a világkereskedelem visszafogásával, hanem a megfelelően laza monetáris és a növekedést pártoló fiskális politikával, valamint szerkezeti reformokkal, a globalizációs hatások kezelésére felkészítő oktatással, hatékony munkaerőpiaci beavatkozással, kiegyenlítő adópolitikával.

Tájékoztatóján faggatták Lagarde-ot a Trump-adminisztráció elzárkózónak látszó, a protekcionista félelmeket ugyancsak gerjesztő kereskedelempolitikai törekvéseinek megítéléséről. A kérdésekre azt válaszolta: szerinte haladást lehet elérni a rendszer egyenlőbb, tisztességesebb és torzításmentes működése érdekében anélkül, hogy a kereskedelmet mint a növekedés motorját leállítanák. Hozzátette: a húszak csoportjának tagjai 2008 óta háromezer alkalommal sértették meg a kereskedelmi szabályokat.

Szerény mértékben, a januári előrejelzéséhez képest 0,1 százalékponttal, 3,5 százalékra emelte idei globális növekedési prognózisát az IMF a tavalyi 3,1 százalékos bővülés után, részben az amerikai gazdaság élénkülését megelőlegezve. Erre utalt a valutaalap által szervezett washingtoni konferencián Stanley Fischer, az amerikai jegybank (Fed) alelnöke, aki úgy látja, hogy a kamatok fokozatos emelése azért nem okoz felfordulást a piacokon, mert a jegybank az egyre javuló amerikai helyzet miatt szigorít, azaz az Egyesült Államok duzzadó kereslete külföldön szintén pozitív hatást fejt ki, így más régiókat is húz maga után. A jegybank friss bézs könyve ugyanakkor arra utal, hogy az emelkedő bérek ellenére a fogyasztás visszafogott, a gazdaság pedig szerény és mérsékelt ütemben bővül. Az atlantai jegybank modellje szerint az első negyedévben az éves iram mindössze 0,5 százalék lehetett.