Csökkenhetett az infláció áprilisban

Szerdán közli a Központi Statisztikai Hivatal a friss inflációs adatokat. Nagyrészt az üzemanyagárak változásának köszönhetően eshetett áprilisban az éves fogyasztói árindex a márciusi 2,7 százalékról 2,2 százalékosra – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makroelemzője. Tavaly áprilisban jelentős emelkedést mértek, míg részben az olajár csökkenése, részben a két negyedévig élő többlet jövedéki adó megszűnése miatt idén áprilisban csökkenésre lehet számítani havi bázison. A piaci várakozások viszonylag szűk sávban, 2,2 százalék és 2,4 százalék között szóródnak, míg a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, márciusi inflációs jelentésében 3 százalékról 2,5-re mérséklődő fogyasztói árindexet jelzett előre.

Szintén hozzájárult a fogyasztói árindex csökkenéséhez a nem tartós fogyasztási cikkek árindexének vélelmezhető csökkenése, amelyet bázishatás okozott. Ugyanakkor az élelmiszerek, a tartós iparcikkek, a jövedéki adós termékek (dohány és alkohol), a piaci energia inflációja emelkedhetett, míg a piaci szolgáltatások árindexe 2,3 százalékos maradhatott. Előretekintve, az OTP-nél arra számítanak, hogy a harmadik negyedévben elérheti a jegybank 3 százalékos célját a fogyasztói árindex, utána azonban ismét csökkenhet a mutató. Kormányzati intézkedések nélkül 2017-re 3 százalék körüli, 2018-ra valamelyest alacsonyabb inflációval számolnak a szakértők. A költségvetési mozgástér miatt az országgyűlési választások előtt olyan intézkedések jöhetnek az idei év második felétől, amelyek mind a 2017-es, mind a 2018-as mutatót érdemben lefelé térítik majd el. Ezek közé tartozik a hal- és egyéb hústermékek frissen bejelentett áfacsökkentési terve. Mindezek alapján még sokáig változatlan maradhat a monetáris politika. Pénteken jelenti be a Fitch Ratings a hazai szuverén adósság besorolásának felülvizsgálatát, az OTP szakértői ezzel kapcsolatban piaci reakcióra nem számítanak.

Pénteken az USA-ban is kiadják a legfrissebb inflációs adatokat. Márciusban az infláció 2,7 százalékról 2,4 százalékra csökkent, ami részben a bázishatások kifutásának köszönhető. Ennél fontosabb azonban, hogy 17 hónap után először 2 százalékosra csökkent a maginfláció, míg áprilisban a várakozások szerint 1,8 százalékra mérséklődhetett. A csökkenés mögött egyfelől időjárástól függő egyedi hatások álltak, másfelől egyes ágazatokban erősödött a verseny, ami előretekintve a vártnál kisebb mértékű emelkedést tesz lehetővé a következő időszakokban – mondja Módos Dániel, az OTP elemzője.

A Fed az áprilisi kamatdöntés alkalmával nyitva hagyta a lehetőséget a júniusi kamatemelés előtt. Ugyanakkor a vártnál rosszabb első negyedéves GDP-adat, a maginfláció és az a tény, hogy a bérdinamika a feszes munkaerőpiac ellenére még nem indult be, inkább afelé mutat, hogy a Fed júniusban még kivár. „Ezen a ponton érdemes visszaemlékezni arra, hogy bár a piac jelenleg 70 százalékos esélyt ad a júniusi kamatemelésnek, de a márciusi kamatdöntés előtt két hét alatt fordította meg a Fed a piaci várakozásokat, ez most akár fordítva is megtörténhet” – figyelmeztet Módos. A Fed az év hátralevő részében még két emelést vár, míg a piac csak egyet. Ha a maginfláció a vártnál jobban csökken, akkor érdemben eshet a júniusi kamatemelés esélye, ami a dollár gyengüléséhez vezethet az euróval szemben.