Erős lábakon áll a német gazdaság

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fogást talált a német gazdaságpolitikán, szokásos éves országjelentésében a bérek emelését és az infrastrukturális beruházások felpörgetését javasolja Berlinnek. A szakértők elengedhetetlennek ítélik a beruházásokat a növekedés fenntarthatósága szempontjából, a fejlesztések forrásául a növekvő adóbevételeket nevezték meg. A bérkiáramlással pedig az euróövezeti infláció felgyorsítását segíthetnék elő a német vállalkozások. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter nem így gondolkodik, ő az adóbevétel többletét nem beruházásokra költené, mert úgy látja, hogy e téren nincs lemaradásuk, s visszautasította az ezzel kapcsolatos bírálatokat.

Az IMF nyugdíjreformot is sürget, a lakosság vészes elöregedése ugyanis hamar konfliktusforrás lehet, ezért a korhatárt elérőket minél tovább a munkaerőpiacon kell tartani – javasolja. Ahogyan azt is, hogy csökkentsék az adóterhelést, növeljék a fizikai és a digitális gazdaságba fektetett összegeket, költsenek többet gyermeknevelésre, és gyorsítsák fel a menekültek integrációját.

Az IMF szerint a német folyó fizetési mérleg többlete hosszú ideje túlságosan magas, a szufficit 2022-re a tavalyi, GDP-arányos 8,3 százalékról 7,5 százalékra csökken, miközben a valutaalap 2,5–5 százalék közötti értéket tart egészségesnek. Dollárban számolva a németek szufficitje a legnagyobb a világon. Lépéseket kell tenniük a masszív külkereskedelmi többlet lebontása érdekében is. Ezt korábban már Donald Trump is szóvá tette, mondván, a németeknek is amerikai árut kellene vásárolniuk, hogy közelítsenek az egyensúlyi állapothoz. Emlékezetes, hogy az amerikai „Mercedes- és BMW-inváziót” kritizálva azt üzente a németeknek, hogy ők meg a vásároljanak Cadillacet. Európa nagy gazdaságai is felléptek a nyomasztó német kereskedelmi túlsúly ellen, miközben Schäuble azt hangoztatta, hogy nem fogják azért büntetni a német vállalatokat, mert olyan kiváló termékeket gyártanak, amelyeket külföldön is előszeretettel vásárolnak.

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet arra mutat rá, hogy a kereskedelmi többlet – amelyet Emmanuel Macron új francia államfő is kritizált – lassan csökkenni kezd: 2017 első negyedévében a GDP 7,5 százalékra rúgott, szemben a tavalyi második negyedév 8,4 százalékos csúcsértékével. Timo Wollmershäuser igazgató szerint az alacsony világpiaci olajár tavaly erősen torzította a mérleget, s ha ezt a hatást kivesszük, akkor a többlet csupán 6 százalék körül alakulna. Ezek pedig – tette hozzá – Németországon kívül álló tényezők.

A felbillent külkereskedelmi mérlegen az IMF szerint a háztartások pénzköltési hajlandóságának serkentésével és a közberuházások növelésével segíteni lehet. De nem szükséges – erre utal a mannheimi ZEW gazdaságkutató tegnap publikált májusi konjunktúraindexe, amely felhőtlen optimizmust sugároz. A gazdasági döntéshozók és vállalatvezetők jövőbeni várakozásain alapuló index 21 havi csúcsára ért, s az áprilisi 19,5 pontról 20,6 pontra javult. A jelen helyzet megítélésében is pozitív, 3,8 pontos elmozdulás történt, ez a mutató az áprilisi 80,1 pontról májusban 83,9 pontra erősödött, jelezve, hogy a német gazdaság a megkérdezettek szerint robusztus fejlődés előtt áll.