Hatalmasat nőttek a beruházások

Az erőteljes növekedés a nemzetgazdaság csaknem egészét érintette. A beruházások bővülésében szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

2017 első negyedévében az előző negyedévhez képest a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,4 százalékkal emelkedett. 2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest a beruházási tevékenység volumene 34, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 25, az építési beruházásoké 49 százalékkal növekedett.

Ilyen dinamikus növekedést a rendelkezésre álló beruházási adatokban korábban még sosem regisztráltak –

kommentálta Varga Mihály a KSH által közzétett legfrissebb adatokat. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a következő években tartósan 4 százalék körüli gazdasági növekedést tesz lehetővé.

A beruházási teljesítmény a beruházások hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 40, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal bővült.

A több mint 30 százalékos növekedés annak fényében is jó eredmény, hogy alacsony volt a bázis, tavaly ugyanis az első negyedévben 15 százalékkal estek vissza a beruházások

– mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember elmondta, a legtöbb ágazatban jelentős volt a növekedés, amiben fontos szerepe volt az uniós projekteknek. Az átlag felett bővültek a beruházások például az oktatásban és az ingatlanágazatban is. „A friss adat alapján a beruházások elkezdték ledolgozni a tavalyi hátrány, a múlt év egészében ugyanis 20 százalékos volt a hanyatlás” – emelte ki.

Németh Dávid rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a 2010-es fix bázison számolt adatok alapján az idei első negyedévben a beruházások még nem érték el a 2015-ös szinteket, pusztán a 2014 őszi eredményeknél tartanak. „A 2016-os beruházási rátánk elmaradt az eurózóna szintjétől, az idén pedig elkezdődik a felzárkózás. Általánosságban elmondható, hogy ha 20 százalékos szint alatt marad a bővülés, akkor a beruházások nem feltétlenül fedezik az amortizációt. Az idén pedig a magyar beruházások enyhén 20 százalék felett lehetnek” – tette hozzá.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a következő negyedévekben továbbra is erőteljes növekedésre számít, noha a javuló bázishatás miatt a növekedési ütem lassulhat. A növekedést a felfutó EU-támogatások mellett a lakás és irodaépítési boom, a jelentős autóipari beruházások és az állami építkezések is támogatják, amelyek hatásai – a tavaly elindított lakásépítések és irodaépítések átadásával – döntően a második félévtől lesznek láthatóak és a következő évekre is átnyúlnak – emelte ki Suppan.

Varga Mihály elmondta: a rekordmértékű bővülés nem csak az idei évre nézve, hanem középtávon is megerősíti a kedvező gazdasági kilátásokat, ugyanis a fejlesztések a kapacitások kiépülése után, a termelés beindulását követően is támogatják majd a növekedést.

A nemzetgazdaság legtöbb területén az első negyedévben emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt (56 százalékkal), ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt növekedtek. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és -felújítások újbóli megindítása következtében – 48 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a 2016 II. negyedévétől tartó expanzió folytatásaként – 32 százalékkal bővültek.

A 13 részterület közül 10-ben emelkedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén. Kiemelkedően növekedett a volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.

A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – három negyedévi növekedés után –ismét nőtt (32 százalékkal), mindenekelőtt áruház-korszerűsítések, -átépítések és -felújítások eredményeképpen. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai – főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek) beszerzései következtében – 46 százalékkal gyarapodtak. A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek – elsősorban a kőolajkutatások próbafúrásainak tárgyidőszaki ráfordításai miatt – a bányászat, kőfejtés területén (több mint négyszeresére), valamint – főként a lízingtársaságok megugró gépjárműbeszerzései következtében – az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (67 százalékkal).

A nagyobb részt közösségi finanszírozású területek közül a beruházások – elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (17 százalékkal) és az oktatásban (53 százalékkal) nőttek, ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 7,8 százalékkal mérséklődtek. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások segítették a beruházási volumen (38, illetve 31 százalékos) emelkedését. Az építőipari fejlesztések – részben a termelésbővülés hatására – 16 százalékkal növekedtek. Az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye 14 százalékkal bővült, amiben távközlési berendezések beszerzése és kábelhálózatok bővítése is szerepet játszott.