Nagyon várják az áfacsökkentést

A már csökkentett áfával a piacon lévő sertés- és baromfitermelőkkel szemben versenyhátrányba kerültek a haltenyésztők, ezt szüntetné meg a jövő évi költségvetés tervezetében már szereplő halhúsáfa-csökkentés – mondta az elnök.

Az egy főre jutó éves halfogyasztás Magyarországon 6,5 kilogramm, ami a rendszerváltáskori 2,8 kilogrammhoz képest jelentős növekedés, viszont messze elmarad a 24 kilós uniós átlagtól, nem is beszélve a déli tengeri országokra jellemző 40-50 kilogrammtól. Ezekben az országokban alacsonyabbak is az egészségügyi kiadások – tette hozzá Németh István. Kedvezhet a hazai haltenyésztés fejlődésének, hogy az Európai Unióban a tengeri halászattal szemben prioritást élvez az akvakultúra. Az unió a túlhalászás miatt kvótákat vezetett be a tengeri halászatra. Az így a piacról kieső halmennyiséget próbálják pótolni az édesvízi haltenyésztés akvakultúra-fejlesztésével, de emellett tengeri haltenyésztő helyeket is kialakítottak.

Ez felértékeli az édesvízi tenyésztés és halászat szerepét, az európai uniós pályázatok pedig további lökést adhatnak a magyar termelésnek. A Magyar Halgazdálkodási Operatív Program keretében 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre a fejlesztésekre, 50 százalékos támogatásintenzitással. Ebből a keretből új tógazdaságok létesítésére, a meglévők rekonstrukciójára, zöldmezős halfeldolgozó-beruházásokra, illetve korszerűsítésre, a halászat gépesítésére és infrastrukturális fejlesztésére, valamint a természetes vizes élőhelyek fejlesztésére lehet pályázni.

A magyar haltenyésztést Európában is jegyzik: afrikai törpeharcsából például a kontinensen az első számú termelő Magyarország, míg pontytenyésztésben a harmadik. A termelés ugyanakkor 15–17 ezer tonna között stagnál, a külkereskedelemben pedig – a 2015-ös 3020 tonna export mellett 175 tonna importot felmutató pontyágazaton kívül – jelentős túlsúlyban van a behozatal.

Törvénymódosítás

A Magyar Közlönyben megjelent a halgazdálkodásról és a halak védelméről szóló törvény módosítása. Ezt az agrártárca azzal magyarázta, hogy enyhítettek az elmúlt években meghozott halgazdálkodási szabályok túlzott szigorán, de az első számú szempont továbbra is az ökológiai célok megvalósítása, második a turisztikai horgászat, és csak ezek után jön az ipari halászat.