Nagyot nőtt az ipari termelés

A termelés az év első három hónapjában 7,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az előző hónaphoz viszonyítva márciusban 0,4 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.

Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor közölte: legutóbb 2015 októberében volt nagyobb a munkanaphatástól megtisztított növekedés, mint idén márciusban.

Az emelkedést elsősorban az exportértékesítés segítette, illetve a bázishatással, a tavalyi gyengébb teljesítménnyel függ össze – mondta, hozzátéve, hogy a feldolgozóipar teljesítményének növekedése nem csak a járműgyártásnak köszönhető.

NGM: A befektetések kezdik meghozni a hatásukat

Az ipari termelés növekedése igazolja azokat az iparpolitikai fejlesztési elképzeléseket, amelyek az elmúlt évben az újraiparosítás, az Irinyi terv, illetve az ipar 4.0 keretében elindultak – kommentálta a KSH adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára az M1 televízióban.

Pomázi Gyula elmondta, hogy ez az elmúlt hat év legjobb növekedési indexe. A termelést elsősorban a gépipar, az elektronika, valamint az orvosiműszer-gyártás húzta, és az utóbbi egy évben indult befektetések is most kezdik el meghozni a hatásukat.

Arra a kérdésre, hogy a termelés miként hat a foglalkoztatottságra, a helyettes államtitkár úgy válaszolt: a magas kapacitásigény kielégítésére indultak el olyan intézkedéscsomagok a digitális munkaerő programhoz, vagy az Irinyi terv fejlesztéseihez kapcsolódóan, amelyek célja a magasabb hozzáadott értéket előállítani képes és magasabb képzettségi szintű erőforrás megtartása Magyarországon.

Nem egyszeri jelenség

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a magyar ipar a vártnál erősebben teljesített idén. Különösképp figyelemre méltónak látja, hogy az idei év első három hónapjának termelése 7,5 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, hiszen úgy tűnik, a tavalyi évi gyengélkedést maga mögött hagyta a szektor.

Érdekes jelenség, hogy mintha az elmúlt fél évben tapasztalható kettősség után ismét egymásra találtak volna az úgynevezett „puha” vagyis megkérdezésen alapuló, szubjektív mutatók és a tényadatok. Az idei év ipari teljesítményét tekintően továbbra is a tavalyi szintet jelentősen meghaladó bővülést vár Virovácz, aki egyre optimistább a május 16-i GDP-adatközlés előtt. A vártnál jobb adattal további felfelé mutató kockázatokat azonosít a magyar gazdaság első negyedéves növekedésével kapcsolatosan, melyet az ING 3,3 százalékra tesz.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzője szerint az első negyedéves ipari teljesítmény azt sugallja, hogy a GDP-növekedési ütem a 2016-ban látott tempónál magasabb fokozatba kapcsolhatott. Becslése szerint 3,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az idei első negyedévben. Az év hátralévő részében is folytatódhat az ipari termelés bővülése, erre utalnak a beszerzési menedzserindexek, illetve a fokozatosan javuló gazdasági környezet az eurózónában. Amennyiben folytatódik az euróövezet erősödése, az húzhatja magával a magyar ipart is, és így érdemben hozzájárulhat a magyar GDP-növekedéshez is.

A várakozásokat lényegesen meghaladó ipari termelés nyomán az első negyedévben 3,5 százalékos, vagy azt meghaladó lehetett a GDP bővülése – számol Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari és gumiipari kapacitások üzembe helyezése miatt idén 5,5 százalékra gyorsulhat a növekedés. Suppan lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számít, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások lépnek üzembe.