Nem az eladósodás, hanem az EU adja az extra üzemanyagot a magyar gazdaságnak

Az előzetes becslésnél kissé gyorsabban, 4,2 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben a tavaly január és március közötti időszakhoz képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes számai 0,1 százalékponttal gyorsabb növekedést mutatnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium azt emelte ki, hogy az elmúlt tíz évben ez a második legmagasabb adat. A naptárhatástól tisztított és szezonálisan igazított adatok 3,8 százalékos növekedésről tanúskodnak, az előző negyedévhez képest pedig 1,3 százalékkal bővült a magyar gazdaság.

„Az erős évkezdés után a második negyedévben – bázishatás és egyéb átmeneti tényezők miatt – némi lassulás következhet, de így is minden adott ahhoz, hogy 4 százalék közelében legyen az idei GDP-bővülés” – mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója.

A szakértő szerint ha nem történik drasztikus változás a világban, jövőre is hasonló tempóval düböröghet a magyar gazdaság, de még 2019-re is maradhat némi tartalék. A „belső motorok” (lakossági fogyasztás, beruházások) felpörgetése egyelőre nem veszélyezteti a külső egyensúlyt, amiben az EU-forrásoknak jelentős szerepük van – hangsúlyozta Forián-Szabó.

A válság előtti helyzethez képest – amikor a külső eladósodás adta az extra „üzemanyagot” – ez sokkal szerencsésebb helyzet, de már nagyon aktuális lenne azon gondolkodni, hogy az EU-transzferek elapadását követően milyen stratégiával tudnánk közeledni Nyugat-Európához – vélekedett a Pioneer szakértője.