Keletről Nyugatra vándorolnak a magyarok

Egyre több olyan területe van az országnak, ahol egyre kevesebb járókelővel lehet találkozni. Tavaly már csak 105 lakó jutott egy négyzetkilométerre, ami éppen eggyel kevesebb a 2015-öshöz képest, és hárommal a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva. A népsűrűség, noha az egész országban csökken, nem egyenletes a régiókon, megyéken belül. Az ország szegényebb, magasabb munkanélküliségű, rosszabb infrastruktúrájú részeit jobban érinti a népesség fogyása, de még a fejlettebb régiókban is nehézséget okoz a népesség megtartása – növekedést pedig csak kevés területen lehet látni.

Az egyetlen régió, ahol a népsűrűség folyamatosan növekszik, az Közép-Magyarország. Öt év alatt a központi régió népessége 2,3 százalékkal növekedett, a többié viszont csökkent. Legkisebb mértékben, 0,3 százalékkal a Nyugat-Dunántúlon, legnagyobb mértékben, csaknem 5 százalékkal pedig Észak-Magyarországon. Ez nem csoda, hiszen az utóbbi területen az egyik legrosszabbak a foglalkoztatási számok, és aki dolgozik, az is sokkal kevesebbet keres az országos átlagnál. Nógrádban és Hevesben átlagosan 130 ezer forintot lehetett hazavinni tavaly, ami több mint 30 ezerrel marad el az átlagtól. Van olyan keleti megye, ahol ennél is rosszabb a helyzet: a Békésben dolgozók jövedelme 130 ezer alatt, a Szabolcs-Szatmár-Beregben munkát vállalóké 120 ezer alatt volt. Békésben látszik is a népsűrűség folyamatos csökkenése. A legkisebb népsűrűsége (68-an jutnak egy négyzetméterre) a Bács-Kiskunt, Békést és Csongrádot magában foglaló Dél-Alföld régiónak van.

A belföldi vándorlás legtöbbször a kisebb települések felől a nagyobbak felé halad – ezzel is függ össze a falvak évtizedek óta tartó elnéptelenedése –, s a fejletlenebbtől a fejlettebb felé. Csak tavaly 255 ezren döntöttek úgy, hogy másik településre költöznek. De amíg korábban a legtöbben Budapestet választották, most a főváros környéki agglomeráció szerepe nőtt meg. Közép-Magyarországon 424 ember jut egy négyzetkilométerre, ami mérsékelt növekedés a 2015-ös 433-ról. Pest 193-ról 195-re növekedett, Budapest pedig 3350-ről 3338-ra csökkent. Ezzel Budapest népsűrűsége hat év alatt először csökkent.

Az ország keleti megyéiben több mint 3 százaléknyian döntöttek úgy, hogy elhagyják lakhelyüket, ebből az észak-nyugati megyék profitáltak, ahol 3–6 százalékos népességnövekedést mért a KSH. Győr-Moson-Sopronba ennél is többen költöztek. A régiók közül Észak-Alföld és Észak-Magyarország népességmegtartó ereje volt a leggyengébb, ezekben a régiókban 6900, illetve 3850 fővel csökkent a népességszám a belföldi vándorlásból eredően. A megyék esetében 2016-ban is, a korábbi évekhez hasonlóan, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el a legtöbben, 3700, illetve 3250 fő vándorlási veszteséget okozva.