Maradt még tartalék a háztartásoknál

Magyarország leszakadt a régiós társaitól a háztartások fogyasztásában az elmúlt szűk egy évtized alatt – ez derült ki a Morgan Stanley befektetőknek összeállított, a kelet-közép-európai régióról szóló jegyzetéből. Az elemzőház adatai szerint majd nyolc év kellett ahhoz, hogy elérjük a 2008 harmadik negyedévi fogyasztási szintet. Ezzel szemben Lengyelország több mint 20 százalékkal, Csehország és Románia pedig majdnem 10 százalékkal jár előttünk a 2008 végén mért szinthez képest.

A gazdasági világválság alaposan megtépázta az országot, ami látszik az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójának, a fogyasztási kiadásoknak az alakulásán is: 2000 és 2006 között jelentősen bővült, 2007-től veszített lendületéből, reálértéken mérve ekkor már csökkent, majd 2009-ben jelentősen visszaesett. A Központi Statisztikai Hivatal évkönyve hangsúlyozza, hogy ezt követően – többek között a válság miatt fokozódó munkanélküliség, valamint az infláció hatására – egészen 2012-ig csökkenés, illetve stagnálás váltotta egymást, majd 2013-tól a javuló foglalkoztatási kilátások, a fogyasztói bizalom erősödése, valamint az alacsony infláció hatására a fogyasztás újra nőtt, ekkor már reálértéken is. A jegybank legfrissebb inflációs jelentése ehhez annyit tesz hozzá, hogy a háztartások a fogyasztásuk egy részét elhalasztották – ezt a jövedelmi folyamatoknál mérsékeltebb ütemű fogyasztásnövekedés is alátámasztotta. A 2010 utáni években az adóreform kedvező hatására a rendelkezésre álló jövedelem emelkedni kezdett, ami kezdetben a megtakarítások emelkedését eredményezte, és csak ezt követően, 2013 után okozta a fogyasztás fokozatos emelkedését – olvasható a jelentésben.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint rengeteg tartalék maradt még a háztartások fogyasztásában. A Világgazdaságnak elmondta, a következő évek arról fognak szólni, hogy a lakossági fogyasztási szint, a lakosság életszínvonala jelentős mértékben emelkedni fog. Ez az emelkedés a GDP-növekedés egyik bástyáját is jelenti. Az elemző szerint az emelkedést a kedvező konjunktúra – mind a kül-, mind a magyar piacokon – mellett a feszített munkaerőpiac és a bérmegállapodások támogatják. Úgy véli, ahhoz, hogy a vállalatok meg tudják tartani a munkaerőt, béreket kell emelniük, amit erősít a kormány munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel megkötött novemberi, hatéves bérmegállapodása is. Török hozzátette, hogy a hitelezésben is fordulat következett be: a lakossági hitelfelvételi kedv emelkedőben van, így a fogyasztási hitelek is nőnek. Szerinte mindezek miatt a következő években kitarthat a fogyasztás erős bővülése.