A választások után elindul az euró bevezetése?

Meglepő volt az első negyedéves kiváló, 4,2 százalékos növekedési adat – mondta el Török Zoltán, a Raiffeisen vezetője elemzője. A várakozásaikhoz képest az nem volt meglepő, hogy a termelési-előállítási oldalon a szolgáltatások és az építőipar jó teljesített, illetve az sem, hogy mezőgazdaság nem tudott érdemi segítséget nyújtani a gazdasági növekedéshez. A meglepő az ipar hozzájárulása a gazdasági növekedéshez – önmagában az iparág 1,6 százalékkal segítette a növekedést. A 2016-os év mérsékelt eredménye után a kiugrás valóban meglepő volt, ám – mivel nem látszik kellően alátámasztott bővülés – a Raiffeisen szakértői úgy vélik, hogy az extrém növekedési mutató már a következő negyedévekben sem lesz képes újra ekkora teljesítményt hozni. Konszolidált mértékben ugyanakkor az ipar szép növekedést hozhat, Török szerint kedvező, hogy immár az autóiparon túl is egyre jobb termelési adatokat mutat a hazai ipar.

A Raiffeisennél a tavalyi szerény eredmény után gyors és jelentős visszapattanásra számítottak a beruházásokban, de a mérték még őket is meglepte. A gyors növekedés fennmaradását biztosnak tartják, ám a 30 százalék feletti mérték itt is túlzó szerintük. A fogyasztás terén ugyanakkor a Raiffeisen optimistább volt a tényadatoknál – itt Török Zoltán szerint főleg a közületi fogyasztás visszaesése lehetett az a pont, amely miatt a bank előrejelzésétől mérsékeltebb eredmény született. A bank szerint ugyanakkor a következő hónapokban minden területen erősödhet a fogyasztás: a lakossági fogyasztás mellett az állami beruházások is beindulhatnak – már csak azért is, mert választási év előtt állunk.

Az első negyedévi adat alaposan átírta a prognózisokat is: az év egészére a bank 3,2 százalékos növekedés helyett immár 3,8 százalékot vár, míg a jövő évi felemelt növekedési várakozásuk 3,6 százalékról szól. Török szerint a mezőgazdaság aligha javít majd a növekedésen, s az is meglepő lenne, ha az ipar még tovább tudna emelkedni. A fogyasztás és az építőipar ugyanakkor akár jobban is pöröghet. Összességében 20-40 bázispontos hullámzásra lehet számítani a szakértő szerint.

Az inflációs mozgásokban rendkívül mértékben visszaköszön az olajárak hektikus mozgása. A bank által fontosabbnak érzett, az olajáraktól megtisztított inflációs adat ugyanakkor folyamatosan emelkedik: egy év alatt 1 százalékpontot emelkedett a tisztított infláció – 0,7-ről 1,7 százalékra. A bank a tisztított infláció további növekedésére számít, de az olajárak hektikussága miatt a KSH által számított átlagos infláció 2 százalék alatt maradhat. Az éves inflációs várakozását 2,6 százalékra vitte le a bank a korábbi 3 százalékos várakozással szemben, a 3 százalékot Török most 2018. második félévére teszi.

Míg korábban év végére, jövő év elejére 315-320 forintos euró/forint árfolyamot várt a bank, Török szerint most nincs semmi olyan körülmény, amely alapján a 310 forint körüli euró-árfolyam érdemi elmozdulására lehetne számítani.

Kérdésre válaszolva Török Zoltán elmondta: a munkaerő-pótlás lehetősége lényegében kimerült, a megfelelő munkaerő hiánya ma a vállalkozások egyik legnagyobb akadályaként jelentkezik – szerinte a beruházások megugrásában is visszaköszön a kényszer: a megfelelő munkaerő hiányában kevésbé munkaerő-intenzív technológiákat honosítanak meg a cégek. Némi mozgásteret még adhatnak a közmunkaprogramban szereplők, ám az átjárás épp a tudás miatt nehéz. Nagyon fontos pont a munkaerő-ellátottság tekintetében az oktatás elhatározott reformja, s egyre inkább el kell/lehet gondolkodni a környező országokból történő munkaerő-importról is. Itt Ukrajna, kisebb mértékben Románia, Szerbia és a kelet-balkáni országok kerülhetnek napirendre. Ugyanakkor látható, hogy Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával szemben is versenyhátrányban van Magyarország amiatt, hogy nincs nyelvi kapcsolat, másrészt a bérek a munkaerő-importban velünk versengő országokban magasabbak, mint nálunk.

Magyarország számára hasznos lenne az euró bevezetése, a gazdaság adottságai adottak ehhez, s az európai politikai folyamatok pedig láthatóan abba az irányba haladnak, hogy az eurózónából való kimaradás költségei a politikusok számára is egyre jobban láthatóvá válnak. Ha lesz is bejelentés, a választások előtt bizonyosan nem indulnak majd el az ország politikusai ebbe az irányba. Nagyot nem kockáztatnak, hiszen az euró elfogadottsága magas a magyar társadalomban. De én közgazdász vagyok, én ezen a szemüvegen keresztül látom a helyzetet, a politikusok biztosan más szemszögből látják a kérdést – tette hozzá az elemző.

A Világgazdaság kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium éppen most közölte: óriási előrelépés, hogy teljesítjük a belépési kritériumokat, hiszen hat évvel ezelőtt hazánk gyakorlatilag ezen feltételek egyikének sem felelt meg. „Ugyanakkor az euró bevezetése akkor válhat időszerűvé, ha Magyarország gazdasági fejlettsége megközelíti az euróövezet országainak az átlagát, tehát a tényleges konvergencia létrejön” – írta a tárca. Azt nem fejtették ki, hogy szerintük erre mikor kerülhet sor, de az biztos, hogy nem néhány év, hanem pár évtized lehet. Magyarország egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt GDP-je tavaly az EU-átlag 67 százaléka volt, amelyre a 2015-ös 68 százalékról esett vissza.

A konvergencia az elmúlt évtizedben nagyon lassú volt, számos kelet-közép-európai ország hagyott le bennünket. a Világgazdaság számára 1995 óta állnak rendelkezésre az azonos módszertannal számolt GDP-adatok, s ha ennek a két évtizednek a konvergenciafolyamatait kivetítjük, akkor mostantól 25-30 évre van szükség ahhoz, hogy az EU-átlagot megközelítsük, de gyorsabb felzárkózással is legalább 20 év lehet ez az időtáv. És ez még nem az eurózóna, hanem az EU átlaga lesz – a valutaunió átlaga most is kissé magasabb, mint az unióé, hiszen jobbára a fejlettebb EU-országok használják az eurót.