Autók és gépek gyártása pörgette a magyar ipart

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban 2,3 százalékkal emelkedett. Az ipari export volumene 11,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,6 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai ugyancsak jelentősen, 12,8 százalékkal nőttek.

Az ipar belföldi értékesítése 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 6,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül a jelentős súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 8,8, a csekély súlyú bányászaté 42 százalékkal nőtt. Az energiaipar kibocsátása 3,0 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés csupán kettőben csökkent, a többiben 4,3 és 21 százalék közötti mértékben nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A 30 százalékot adó járműgyártás kibocsátása 10,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti jármű alkatrészeinek termelése nagyobb mértékben növekedett (12,3 százalék), mint a közúti gépjármű gyártásáé (8,9 százalék). A termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,6, ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása kiemelkedően, 26 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (26 százalék) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb visszaesés (13,8 százalék) a cukorgyártást is magába foglaló egyéb élelmiszeriparban volt. A legnagyobb mértékben – egyaránt 21 százalékkal – a 7,0 százalékkal részesülő gép, gépi berendezés gyártása, illetve a legkisebb súlyú (1,6 százalék) textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermék gyártása nőtt, mindkét esetben mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően.

Az előző havi visszaeséssel szemben a villamos berendezés gyártása 9,5 százalékkal bővült, a jó teljesítmény a rendelésmutatókban is tükröződik. 10 százalék alatti volt a növekedés a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (7,4 százalék), illetve a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (9,7 százalék) is. Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: előbbi kibocsátása 4,0, utóbbié 3,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,8 százalékkal nőtt 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 9,6, az új belföldi rendelések 11,1 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 2,1 százalékkal elmaradt a 2016. májusitól.

Az év első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 5,7 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,9, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,2 százalékkal nőtt.

Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,3 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1 százalékos létszámbővülés mellett következett be.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,1 százalék), a legkevésbé Közép-Magyarországon (2,9 százalék).