Így keresnek a magyarok

Országosan a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt az idei első negyedévben, míg az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset 187 ezer forint. Mindkét érték 11 százalékkal nőtt, a nettó átlagkereset emelkedése térségenként 9,3 és 16 százalék között szóródott – Budapesten nőtt a legnagyobb, Heves megyében pedig a legkisebb mértékben.

Az országos átlagnál mindössze a fővárosban és Győr-Moson-Sopron megyében voltak magasabbak az átlagkeresetek (239 ezer, illetve 191 ezer forint), a többi megyében az országos átlag alatt alakultak a fizetések. A legkisebb átlagkeresetek Szabolcsban voltak az első negyedévben: a legkeletibb megyében az országos átlagnál 30 százalékkal voltak alacsonyabbak a bérek (131 ezer forint).

A KSH kiemeli, hogy a szellemi foglalkozásúak aránya (61 százalék) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legnagyobb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúaknál a legmagasabb nettót Győr-Moson-Sopron megyében (160 ezer), míg a legalacsonyabbat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (98 ezer) mérték.

A munkanélküliek esetében is ugyanazok a megyék láthatók a rangsor két végén: a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez mérten Győr-Moson-Sopron megyében (1,5 százalék) és Budapesten (2) a legalacsonyabb, majd következnek a szintén „jobban kereső” megyék, Komárom-Esztergom (2,8), Vas és Pest (3-3). A Nemzetgazdasági Minisztérium márciusra vonatkozó adataiból az is kiderül, hogy a legnagyobb arányban a keleti országrészben keresnek munkát: az 5,1 százalékos országos átlagnál több mint kétszer magasabb arányt mértek Nógrád (10,8) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (10,6).

Március végén 351 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban a KSH szerint, 17 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Mindenhol csökkent a számuk – a legkevésbé Somogy megyében (6 százalékkal), míg a leginkább Csongrádban (28). Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében az álláskeresők száma 26, illetve 27 százalékkal esett vissza. Az álláskeresők 45 százaléka legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezett, 26 százalékának szakmunkás-, szakiskolai bizonyítványa, 24 százalékának érettségije vagy technikusi végzettsége, 5 százalékának pedig diplomája volt.