Nagyon pörgött a magyar építőipar májusban

Az épületek építése 27,2, az egyéb építményeké 46,7 százalékkal nőtt. Az épületek építésének növekedése májusban is elsősorban az ipari és raktárépületek, kisebb mértékben a sportlétesítmények és oktatási épületek építésének az eredménye. Az egyéb építményeknél a termelés – az alacsony bázis mellett – út- és vasútépítési munkák következtében bővült – tette hozzá a jelentés.

Az előző hónaphoz képest az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése 7,5 százalékkal emelkedett. Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállománya május végén 94,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 38,5, az egyéb építményeké pedig 132,0 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a KSH adataira reagálva azt közölte: a CSOK-nak köszönhetően a kiadott lakásépítési engedélyek száma 2016-ban két és félszeresére – csaknem 32 ezerre – nőtt éves összevetésben, és közel 10 ezer új lakás épült az elmúlt évben. A tavalyi fordulat után 2017-ben is folytatódott a lakáspiac lendületes bővülése. Az első negyedévben 89 százalékkal emelkedett a kiadott építési engedélyek száma, 47 százalékkal bővült a felépült lakások száma éves összevetésben, ami egyértelműen a kormány otthonteremtési programjának köszönhető. A bevezetéstől, 2015. július 1-je óta eltelt időszakban, 2017. május végéig közel 50 ezer család CSOK kérelmét fogadták be 126 milliárd forint összegben – hangsúlyozta Varga Mihály.

Elemzők: nem meglepő, inkább kockázatokat rejt az építőipar dinamikus növekedése

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint bár az idei adatok kétségtelenül látványos növekedést mutatnak, a tényleges helyzet felemás. Az idén akár 20 százalék feletti bővülés várható a szektorban, ám ez csak ahhoz lesz elég, hogy az ágazat a tavalyi 18,8 százalékos hanyatlását korrigálja. Az építőipari rendelésállomány májusban több mint 90 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, ám Németh Dávid szerint nem biztos, hogy az ágazat képes lesz időben teljesíteni a rendeléseket, egyre fokozottabb problémát jelent ugyanis a kapacitáshiány, ami csúszásokat okozhat a munkálatokban.

Horváth András, a Takarékbank elemzőjének kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot jelenthet a fellépő szakemberhiány. Ez látható a nagyobb lakásépítések csúszásán is, de a legutóbbi adatok szerint már a napi 15 ezer forintot elérő építőipari szakmunkásbér vélhetően megoldást fog kínálni és az elmúlt nyolc évben leépült építőipar gyors ütemben kilábalhat a gödörből.