Felfelé ível a szolgáltatások exportja

Magyarország külkereskedelmében az áruexport mellett egyre meghatározóbbak a szolgáltatások. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a szolgáltatások külkereskedelme fontos szerepet játszik a nemzetgazdaság megítélésében, versenyképességében, nyitottságában, mert az aránya évről évre nő, a külkereskedelmi többlethez közel 50 százalékos arányban járul hozzá. Ennek ellenére a szolgáltatás-külkereskedelem GDP-hez mért aránya lényegesen kisebb, mint a termékforgalom esetében. (A szolgáltatás-külkereskedelembe tartozik a nemzetközi utazás, a szállítás, valamint az üzleti szolgáltatások is.) Tavaly a szolgáltatások exportja 6631 milliárd, importja 4446 milliárd forintot tett ki. A teljes forgalmat tekintve a folyó áron, forintban mért bevételek 4,9, a kiadások 0,3 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. 2010-hez viszonyítva az igénybe vett szolgáltatások értéke 38, a nyújtott szolgáltatásoké 63 százalékkal emelkedett.

A szolgáltatás-külkereskedelemben a magyar gazdaság szereplőit elsősorban az üzleti szolgáltatások igénybevétele, illetve nyújtása jellemzi. Importoldalon ezen szolgáltatások forgalmának a 45 százalékát az árutermelő ágazatban működő vállalkozások veszik igénybe. Exportoldalon az egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalatok szerepe meghatározó, tavaly 39 százalékos volt a részesedésük. Az üzleti szolgáltatások bevétele 2776, kiadása 2645 milliárd forintot tett ki, ez adta a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom 42, illetve 60 százalékát. Az export értéke folyó áron 8,8 százalékkal emelkedett, az importé 5,1 százalékkal csökkent 2015-höz képest. A jelentősebb súlyú alcsoportok közül a számítástechnikai és információs szolgáltatásokból származó bevétel 5,4, az ehhez kapcsolódó kiadás 0,6 százalékkal nőtt.

A szállítási szolgáltatások a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi import 22, az export 25 százalékát adják. Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően a szállítási ágazatba sorolt vállalkozások nyújtják, részesedésük 97 százalék, valamint ők veszik igénybe a legtöbb ilyen jellegű szolgáltatást (68 százalék). Importban még a termelő ágazatokban szereplő cégekhez tartozik jelentős forgalom (16 százalék). A szállítási szolgáltatások bevétele 1674, kiadása 978 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron az export 6,5, míg az import 4,8 százalékos bővülését jelentette. A harmadik nagy csoport a turizmus: a külföldiek 53 millió utazást tettek Magyarországra tavaly, 9,4 százalékkal többet, mint 2015-ben, míg a magyarok 19 millió alkalommal utaztak külföldre, vagyis ebből jelentős többlete származik az országnak.

Összességében az árutermelő ágazatok is jelentős mértékben részt vesznek a szolgáltatás-külkereskedelemben, mivel a forgalom közel negyede hozzájuk köthető. A nagyvállalatok a teljes forgalom több mint felét adják, valamint a külföldi hátterű cégek szerepe sokkal meghatározóbb a hazai tulajdonú vállalkozásokénál. A legtöbb szolgáltatást a szállítással és raktározással foglalkozó, külföldi tulajdonban lévő nagyvállalatok nyújtják, míg importban a mezőgazdasági és ipari vállalatok szerepe a kiemelkedő, amelyek ugyancsak külföldi tulajdoni háttérrel és 249 főt meghaladó alkalmazotti létszámmal rendelkeznek.