Kína júniusban 44,3 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai állampapírokat, és a kezében lévő teljes állomány 1,1465 ezer milliárd dollárra emelkedett. Ezzel Kína ismét megelőzte Japánt, amely tavaly októberben lépett az élre a külföldi hitelezők sorában. Japán júniusban 20,5 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt adott el, 1,0908 ezer milliárd dollárra csökkentve az állományt.
Június végén külföldi befektetők összesen 6,1713 ezer milliárd dollár értékben tartottak amerikai államkötvényt.
Elemzők szerint Kína kihasználta a dollár gyengülését, és szabad eszközei is bőségesen voltak, mert jóval kevesebbet költött pici intervenciókra a jüan árfolyamának védelmében, mint 2016-ban. Tavaly az intervenciók következtében 320 milliárd dollárral csökkentek a kínai devizatartalékok, így januárban, hat éve először, a nemzetközi piacokon szorosan figyelt 3000 milliárd dolláros szint alá estek. Azóta a jüan részben a dollár értékvesztése miatt 3 százalékkal felértékelődött az amerikai valuta ellenében, a tartalékok júliusban 24 milliárd dollárral 3081 milliárd dollárra emelkedtek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.