NAV: az egyik keze üt, a másik simogat

Elég nehéz azt egyszerűsítésnek venni, hogy a jövőben két törvényt kell forgatni, arról nem is beszélve, hogy alighanem az egyes adókat szabályozó törvényekbe is belekerülnek majd a mostani szövegből kimaradt eljárási szabályok – mondta Fekete Titusz, az RSM adómenedzsere. Ez most még nem okoz gondot, ám ha egy-két év múlva az egyes jogszabályok módosulnak, nagyon nehéz lesz követni az eljárásjogi változásokat, így könnyen összekuszálódhat a szabályozás – tette hozzá. Az első értékelés szerint alapvetően sem hozzáállásában, sem tartalmát tekintve nem hoz érdemi változást az új jogszabály – így kérdés, miért is kellett külön törvény.

Mindkét törvényben vannak alapelvek, ami egyrészt fölösleges, másrészt nem erősíti az összhangot – mondta Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Ha ehhez hozzávesszük, hogy várható egy új (adó)végrehajtási eljárásról szóló törvény bevezetése is, akkor meglehetősen bonyolult szabályozási rendszerünk lesz, hiszen legalább három törvényt kell majd egyszerre forgatni. Pozitív, hogy új alapelvként megjelenik a közérthetőség elve a törvényben, az azonban kérdéses, hogyan lehet majd ennek érvényt szerezni.

Bár alapjaiban nem sokat változik a szabályozás, érdemes néhány módosítást kiemelni. Mindenképp fontos és pozitív változás, hogy az ellenőrzések nem tarthatnak tovább 365 napnál – alapvetően 90 vagy 120 nap egy ellenőrzés, de bonyolultabb ügyeknél a hatóság indíthat kapcsolódó vizsgálatokat, így az ellenőrzés elhúzódhat. Ám míg jelenleg ez évekig is eltarthat, a jövőre induló vizsgálatokat le kell zárni egy éven belül.

Az egy év másra is vonatkozni fog, ami már nem annyira jó hír: ez pedig a felügyeleti intézkedés. Itt az adózó kérheti a felettes adóhatóságtól, hogy vizsgálja felül az alsóbb fokú adóhatósági szerv jogszabálysértő döntését. Jelenleg erre az elévülési időn belül van lehetőség – ez körülbelül 5-6 év –, ám a tervezet ezt az időszakot egy évre csökkentené. Ez akár évekkel rövidebb határidőt is jelenthet – mutatott rá Barta.

A gyorsítás máshol is tetten érhető, s ez mindenképpen kedvező változás. Ha az adózó elfogadja a NAV elsőfokú határozatát, befizeti a megállapított adókülönbözetet, és lemond fellebbezési jogáról, a fizetendő adóbírság a felére csökken. Ha eleve sikerül valamennyi bírságcsökkentést kialkudnia, akkor egész olcsón meg lehet úszni az ügyet. Ez nemcsak akkor jön jól az adózónak, ha szeretne már pontot tenni az ügy végére, hanem akkor is, ha például pontosan tudja, mi az, amit a revízió során nem talált meg a hatóság. Ha ugyanis gyorsan lezárják az ügyet, még egyszer nem, vagy csak nagyon nehezen indíthat a NAV újabb ellenőrzést az adott időszakra, így az adózó a nagyobb hibát, sumákolást megúszhatja.

Ennél is jelentősebb egérutat kaphat az adózó az önellenőrzésre vonatkozó szabályozás egy passzusánál. Barta szerint egyébként szinte kizárt, hogy ez így át is megy és hatályba lép. A tervezet szerint, ha az adózó bejelenti önellenőrzési szándékát a NAV felé, a bejelentést követő 15 napon belül nem indíthat adóellenőrzést a hivatal. Ez remek lehetőség a kármentésre, hiszen ha valaki fülest szerez arról, hogy vizsgálat alá fogják vonni, két hét alatt, amit lehet, eltakaríthat.

A hatóság kiválasztási rendszere elég kifinomult lett ahhoz, hogy az adóellenőrzések hatékonyabbak és sikeresebbek legyenek.

Vagyis arra lehet számítani, hogy nem találomra indít ellenőrzést a NAV – mutat rá Fekete. A keményebb ellenőrzéseket azonban valamelyest ellensúlyozhatja a kezdő vállalkozók számára nyújtott szolgáltatások köre – az más kérdés, hogy ez a kezdeti, támogatói időszak csak 30 nap, vagyis a cégalapítás után ennyi idő áll rendelkezésre a tanácsadásra.

Nem túl elegáns, de úgy tűnik, kimaradt a tervezetből az az általános szabály, hogy a NAV-nak is kell késedelmi kamatot fizetnie, ha a döntése jogszabálysértő, és emiatt az adózónak visszatérítési igénye keletkezik – figyelmeztet Barta. Előfordul, hogy a hatóság adóhiányt állapít meg, s az összeget annak ellenére befizeti az adózó, hogy jogosságát a bíróság előtt vitatja.

Ezt az összeget úgyis visszakapja, ha végül bebizonyosodik, hogy neki van igaza, s a NAV határozata nem jogszerű. Ez a procedúra azonban évekig is elhúzódhat. Ha a NAV-nak vissza kell fizetnie az összeget, a hatályos szabályozás szerint késedelmi kamatot is kell fizetnie, amelynek mértéke az alapkamat kétszeresével egyezik meg. A tervezetből azonban úgy tűnik, hogy a NAV-nak ilyen általános kamatfizetési kötelezettsége a jövőben már nem lesz, csak nagyon speciális esetekben lesz köteles késedelmi kamatot fizetni.