Egyre égetőbb a munkaerőhiány

Új történelmi csúcsra emelkedett Magyarországon a betöltetlen álláshelyek száma, mutatva, hogy egyre égetőbb a munkaerőhiány az országban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A versenyszférában a második negyedévben már 48 460 üres álláshelyet tartottak számon, ami tízezres növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, és két és félszerese a négy évvel korábbinak.

A nemzetgazdaságban összesen immár 65 700 betöltetlen álláshely van. A közszférából már 2016 óta nem érkezik friss adat, így a hivatal minden negyedévben a 2015 végén mért 14 510-zel számol. Minden bizonnyal ennél több munkahely áll betöltetlenül a költségvetési szektorban is, hiszen a trend ott is növekvő volt az elmúlt években.

A versenyszférában lévő, csaknem 50 ezer betöltetlen álláshely mostanra már biztosan súlyos növekedési áldozattal jár, hiszen egyre több szektor, illetve vállalat szembesül mind nagyobb munkaerőhiánnyal – annak ellenére, hogy már csökkentették a felvételi elvárásokat is számos pozícióban. Fontos megjegyezni, hogy ennél még nagyobb lehet a gond, hiszen minden bizonnyal több a betöltetlen állás, mint amennyit a statisztika kimutat. Szakértők 100-200 ezerre teszik azt a számot, ahány képzett munkaerőt könnyedén fel tudna szívni a magyar munkaerőpiac.

A legsúlyosabb probléma a feldolgozóiparban van, ahol a KSH szerint már több mint 19 ezer dolgozót tudnának egy pillanat alatt felvenni. Az Eurostat harmadik negyedéves adatai ezt megerősítik: ennek alapján az iparban már tízből nyolc vállalat tartja a növekedés legfőbb korlátjának a munkaerőhiányt Magyarországon. Egy évvel korábban tízből még „csak” hét vállalat gondolta ezt.

A lakáspiaci fellendülés és az EU-pénzek ismét gyorsuló lehívása miatt a konjunktúra szakaszába lépett építőiparból is már több mint 3 ezer dolgozó hiányzik. Egy évvel korábban még csak 2 ezret számláltak. Az építőipari vállalatok fele érzi úgy az Eurostat felmérése szerint, hogy nem talál megfelelő munkaerőt, és ez a legfőbb gátja a termelés növelésének. A szolgáltatással foglalkozó vállalatok kicsivel kevesebb mint egyharmada küzd súlyos munkaerőhiánnyal, esetükben az elmúlt egy évben nem láttunk növekedést.

A kereskedelem-gépjárműjavítás, a szállítás-raktározás, valamint a szálláshely-szolgáltatás-vendéglátás nemzetgazdasági ágakból is több ezer dolgozó hiányzik. Egyre nagyobb a probléma a közigazgatás terén, valamint az oktatás és a humánegészségügy, szociális ellátás nemzetgazdasági ágak is súlyosbodó problémákkal néznek szembe. Utóbbiban meghaladja a 7 ezret a betöltetlen munkahelyek száma.

Összességében tehát a magyar gazdaság egyre komolyabb problémával küzd a képzett munkaerő hiánya miatt, és a következő időszakban várhatóan még nagyobb gond lehet ebből, hiszen a konjunktúra felívelő szakaszában egyre nagyobb szükség lenne munkáskezekre.