Makrogazdasági mérföldkőhöz ért a kormány

Orbán Viktor miniszterelnök még 2014 márciusában tízpontos gazdasági programmal vetítette előre harmadik kormányzati ciklusának sarkalatos pontjait. Három és fél év távlatából már látni, hogy a jelentősebb törekvések megvalósultak, de akadnak még nem teljesített célok. Az első pontként megfogalmazott feladat a hazai többletforrás bevonása az államadósság finanszírozásába. Abban Németh Dávid, a K&H Bank és Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője is egyetért, hogy ez megvalósult, a lakossági termékek felfutása mellett az önfinanszírozó bankrendszer ötlete is nagyobb állampapír-állomány fenntartására ösztönözte a pénzintézeteket, így sikerült 40 százalékra szorítani a külföldi finanszírozási arányt.

A második pont az újraiparosításé. Németh Dávid szerint bár nőtt az ipar aránya, de továbbra is a járműgyártás a kulcstényező. Török Zoltán úgy látja, nincs szó szerkezetváltásról, de a feldolgozóipar egyéb alágazatai is erősödtek. A harmadik pont a nemzetközi térben való helyfoglalás befejezése, ami a külgazdasági stratégián belül a keleti nyitásra utal. A K&H Bank elemzője szerint az export 70-80 százaléka továbbra is az EU-ba irányul, és Németország a legfontosabb partner.

Az ázsiai piacon a Raiffeisen szakértője szerint sem sikerült eddig áttörést elérni, noha Kína és Oroszország ugyanúgy célpont volt, mint az öböl menti országok. A bankszektor negyedik pontban megfogalmazott tulajdonviszonyának megváltoztatása látványosabb eredményt hozott, gondolhatunk a Budapest Bank, az MKB és a TakarékBank felvásárlására, illetve az Erstében szerzett állami résztulajdonra. Ez egyfajta mérlegtisztítással is járt, az 50 százalék feletti hazai tulajdon teljesült. A kérdés inkább ezen pénzintézetek jövőbeli szerepe.

Deklarált cél volt az is, hogy a kis- és középbirtokosok aránya elérje a 80 százalékot, de az elemzők szerint az állami földárverések sem hoztak előrelépést, a magyar mezőgazdaság pedig nem lett hatékonyabb. A hatodik pont az innovációé, e téren Németh és Török szerint is jelentős előrelépés várható a 2014 és 2020 között erre a célra fordítható 700 milliárd forint uniós és 500 milliárd állami forrástól. Van még bőven tennivaló, de az ipari együttműködések beindultak, az innováció zászlóshajója, a szegedi lézerközpont felépült. A következő fókuszpont az önvezető autók zalaegerszegi tesztpályája lehet. A hetedik pont a munkát terhelő adók további csökkentése, ami látványos eredményt hozott.

A K&H Bank elemzője szerint még mindig magas az adóék, de az irány jó. A Raiffeisen elemzője úgy véli, üdvözlendő, hogy a személyi jövedelemadó helyett a járulékok csökkentek látványosabban, így mérséklődnek a vállalkozások terhei, egyúttal marad tere a béremelésnek. A nyolcadik ponttal a kormányfő célja az egész magyar gazdaságot demográfiai gondolkodásra helyezni.

Németh Dávid és Török Zoltán is úgy véli, a családi adókedvezmények eredménye inkább közép- és hosszú távon lehet majd érzékelhető. Hasonlóan vélekednek a kilencedik pontban megfogalmazott új energiarendszerről, mert bár a rezsicsökkentés hatott a lakossági és az ipari árakra, de azokat továbbra is a nemzetközi energiapiac határozza meg. A tizedik pont a teljes foglalkoztatásé, az elemzők szerint ez az elmúlt három és fél év egyik legmarkánsabb gazdasági eredménye. A legutóbbi statisztika is alátámasztja, hogy csúcson van a foglalkoztatás és alacsony a munkaerőhiány, utóbbi egyre több ágazatban jelent már problémát – mondta Török. Németh úgy látja, mindez már nem magyarázható a közmunkával és az elvándorlással, de még van egy inaktív réteg, melynek átcsatornázásához további oktatásra, képzésre van szükség.