Banai: a cégek 80 százaléka panaszkodik a munkaerőhiányra

A gazdaságpolitikai lépések középpontjában a munkaerőpaici intézkedések álltak (egykulcsos szja, közmunkaprogram, Munkahelyvédelmi Akcióterv, 2016-os bérmegállapodás stb.), amelyek pozitívan hatottak az aktivitási rátára és a munkanélküliségre. A családi adókedvezmény már akkor is teljes mértékben érvényesíthető, ha a családnak valamivel több, mint bruttó 300 ezer forint munkajövedelme van – hangsúlyozta Banai. 

Az államtitkár felsorolta az előttünk álló feladatokat: ezek között kiemelkedik a költségvetési stabilitás megőrzése. A cégek 80 százaléka panaszkodik a munkaerőhiányra, ezen is változtatni kell. Emellett javítanunk kell a termelékenységen és a demográfiai fókuszt is meg kellene őrizni – tette hozzá az államtitkár. A termelékenység növelését a hat éves bérmegállapodás és járulékcsökkentés fogja kikényszeríteni az NGM által megkérdezett piaci szereplők szerint. A gazdaságpolitika minősége határozza meg elsősorban a növekedést – hívta fel a figyelmet Banai Péter Benő.

A magánnyugdíjpénztárak átvétele csökkentette az államadósságot, ráadásul azóta GDP-arányosan 1,5 százalékkal emelte a bevételeket évente. Ennek másik oldala, hogy az ehhez köthető nyugdíjakat majd később ki kell fizetnie az államnak – mondta László Csaba, volt pénzügyminiszter. A Corvinus Egyetem oktatója szerint ez az összeg tette lehetővé, hogy az IMF-nek vissza tudtuk fizetni a hitelt, illetve, hogy a devizahiteleseknek a svájci frank elszállása előtt forintosítani tudták a kölcsönét.

A 2-3 százalékos hiány nem alkalmas arra, hogy az államadósság dinamikusan csökkenjen és a külső sérülékenység megfelelő csökkentésére sem elegendő. A következő években a teljes államháztartási egyenleget nulla közeli értékre kellene csökkenteni – fejtette ki előretekintését Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

A hiány 2012 óta a maastrichti kritérium alatt alakult. Az államadósság csökkenő pályát mutat, a régióban viszont az expanzív fiskális politikának köszönhetően több helyen nőtt az adósságráta, ez persze az eredendően jelentősen alacsonyabb adósságnak tudható be – mondta György László, a Századvég vezető közgazdásza. A legnagyobb probléma az, hogy a kamatteher 3 százalékos felárat jelentett hazánknak a régiós országokhoz képest. A kkv-k terhelése a jelenlegi 46 százalékot tesz ki, a cél pedig ennek 35 százalékra csökkentése lenne a következő években – vetítette előre a várható kormányzati döntéseket az elemző.