Jelentősen nőtt a magyarok vásárlóereje

A GfK Vásárlóerő tanulmány adatai szerint Európa 42 országának lakossága összesen 9,4 ezermilliárd euró fölött rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy egy európai lakos egy évben átlagosan 13.937 euró elméletileg elkölthető jövedelemből él, ami a tavalyi évhez képest 1,9 százalékos javulást jelez. Az egyes országokban e javulás mértéke jelentősen eltér az átlagtól – így például Izlandon masszív, 37 százalékot meghaladó növekedés, miközben a Liechtensteinben és Svájcban stagnálás volt látható.

A leggazdagabb Liechtenstein (egy főre jutó 63.267 eurós, azaz az európai átlagot több mint 350 százalékkal meghaladó vásárlóerejével), a második helyezett pedig Svájc (42.142 euró). A sereghajtók pedig Ukrajna (949 euró) és Moldova (1441 euró). Az egy főre jutó vásárlóerő most is Spanyolországban áll legközelebb az európai átlaghoz (14.080 euró).

Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő 6204 euró, ami az európai átlag 44,5 százaléka. Ezzel idén ugyan maradt a 30. helyen az európai rangsorban – eggyel Lengyelország mögött -, mégis figyelemre érdemes a tény, miszerint ez az országon belüli érték 2016-ban 5549 euró volt mindössze. A mintegy 10 százalékos növekedés eredményeképpen a hazai vásárlóerő európai átlagtól való eltérését mutató index a tavalyi 40,6 százalékról idén 44,5 százalékra nőtt.

A legtehetősebbnek idén is a főváros, Budapest bizonyult, ahol az egy főre jutó átlagos vásárlóerő a tavalyi 6963 euróról 7649 euróra emelkedett, amely ugyan 23 százalékkal meghaladja a magyarországi átlagot, ám az európai átlagtól még mindig 45 százalékkal elmarad (az európai átlaghoz viszonyított vásárlóerő-index: 54,9). Az ország 20 megyéjéből hétben rendelkezik a lakosság az országos átlag fölötti vásárlóerővel – ezek a főváros vonzáskörzetében, valamint az osztrák határvidéken találhatók.

A legszegényebb régió 2017-ben is a román és ukrán határ mentén fekvő Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Itt az egy főre jutó vásárlóerő mindösszesen évi 4803 euró, ami az országos átlag 77,4 százaléka és az európai átlag 34,5 százaléka.

A leggazdagabb és a legszegényebb megye közötti különbség újra mérséklődött. A fővárosi index enyhe csökkenése a tavaly tapasztaltaknak megfelelően idén is folytatódott (125,5-ről 123,3-ra), a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Beregé pedig ezúttal nagyobb arányban nőtt, mint a fővárosban és meghaladta az előző évit (74,8-ról 77,4-re növekedett). Igaz ez a tendencia általánosságban a vásárlóerő szempontjából kettészakadt 4 ország két felére is: a módosabb dunántúli megyék többségének vásárlóereje enyhén csökkent (kivétel Komárom-Esztergom és Veszprém megye), míg a legszegényebb keleti megyék indexe jellemzően, ha enyhén is, de nőtt.

Budapest indexe összességében és kerületenként vizsgálva is mérséklődött, kivételt csupán az V. és VII. kerületek képeznek. Legnagyobb mértékű csökkenés az I., a III. és a XI. kerületek esetében figyelhető meg.

A tanulmányról

A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve bármilyen állami juttatást). A GfK Vásárlóerő tanulmány megmutatja az éves egy főre jutó vásárlóerő értékét euróban, illetve index értékben. A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. A tanulmányt minden évben 42 európai országra vonatkozóan készíti el a települések és irányítószám-körzetek szintjéig.