A jövedelemkorlát a foglalkoztatás ellen hat

Hány munkáltató van ma, aki szívesen foglalkoztat megváltozott munkaképességű alkalmazottat?

Mintegy 350 akkreditált munkaadóról beszélhetünk, ők költségvetési támogatással valamivel több, mint 30 ezer megváltozott munkaképességű embert foglalkoztatnak.

Mi a legnagyobb nehézség, amivel szembetalálja ma magát egy mozgáskorlátozott munkavállaló?

Az egyik legnagyobb gond még mindig az akadálymentesség hiánya, emiatt sokszor már a munkahelyre történő eljutás is lehetetlen, hisz a közösségi közlekedés jelentős részben még mindig nem hozzáférhető a mozgássérült emberek számára. Gyakran maga a munkahely, annak épülete, az oda való bejutás sem akadálymentes. A munkahelyi környezet mozgáskorlátozott munkavállaló részére történő átalakításához ugyanakkor a munkaadó nem kap támogatást.

Hány mozgáskorlátozott dolgozik ma Magyarországon?

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási aránya a 2011-es népszámlálás adatai szerint 18 százalék volt, szemben az épek 60 százalékos foglalkoztatottságával. A kormány adatai azt mutatják, hogy az elmúlt években nőtt a foglalkoztatottak aránya a megváltozott munkaképességű emberek körében, de még mindig nagy a lemaradás az épekhez képest.

A rehabilitációs hozzájárulás révén könnyebb lett a mozgáskorlátozottak munkavállalása?

A rehabilitációs hozzájárulás az egyik olyan támogatási forma, amely hivatott lenne elősegíteni a munkaerőpiacon leginkább hátrányos helyzetben lévő fogyatékos személyek integrált foglalkoztatását. Mivel megfizetése alól a munkáltató nemcsak fogyatékos, hanem megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén is mentesül, így nem feltétlenül áll érdekében fogyatékos személyt alkalmazni, hiszen a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása adott esetben kevesebb alkalmazkodással, költséggel jár. Komoly, az érintettek által is érzékelhető változást ez a támogatási forma nem hozott. Az összeg jelentős emelése ellenére a munkaadók zöme ma is inkább kifizeti az évi csaknem 1,2 millió forintot alkalmazottanként, mint hogy fogyatékossággal élő munkavállalót vegyen fel. A munkaadói járulékkedvezményt biztosító rehabilitációs kártya segítséget jelent az elhelyezkedésben, szeretnénk, ha a legsúlyosabban sérült fogyatékos emberek is jogosultak lennének rá. Jelenleg ugyanis ki vannak zárva ebből a kedvezményből, miközben a munkavállalás területén is ők vannak a leghátrányosabb helyzetben.

A fizetések tekintetében van különbség egy ép ember és egy mozgáskorlátozott között, ha ugyanazt a munkát végzik?

Konkrét adatokkal nem rendelkezünk, de tapasztalataink szerint a mozgáskorlátozott munkavállalók többnyire kevesebbet keresnek ép kollégáiknál. Egyrészt azért, mert hajlamosak alulértékelni a tudásukat, teljesítményüket, és így alacsonyabb fizetést is hajlandók elfogadni. Másrészt a mozgáskorlátozott emberek sok esetben – állapotukból adódóan is – csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, és jellemzően inkább alacsonyabb képzettséghez, végzettséghez kötött munkakörökben tudnak elhelyezkedni, ami szintén visszavezethető a munkáltatók ismeret- és tapasztalathiányból fakadó előítéleteire.

Hány órát dolgozhat egy megváltozott munkaképességű munkavállaló?

Ez nincs korlátozva, leginkább az adott munkavállaló egészségi állapotától, teljesítőképességétől függ. Azoknál viszont, akik a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban részesülnek (rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátás), jövedelemkorlát van érvényben. Jövedelmük három egymást követő hónapon át nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 150 százalékát, ellenkező esetben elveszítik az ellátásukat. Úgy véljük, ez a foglalkoztatás ellen hat, több alkalommal kértük az eltörlését. A MEOSZ szerint ez az állami gyakorlat közvetlen hátrányos megkülönböztetés. A foglalkoztatás célja a fogyatékos munkavállaló képességeinek, készségeinek megfelelő munkakörben való alkalmazás. A munkakör betöltéséért járó bérezés így nem tehet különbséget egy európai országban női vagy férfi, ép vagy fogyatékos munkavállaló között. A bérezés emellett nem is veszélyeztetheti a fogyatékosságban érintett munkavállaló fogyatékosságához kapcsolódó, annak kompenzálására szolgáló támogatásokat. Amíg a korrekció nem történik meg, áthidaló megoldás lehet, ha a jövedelemkorlátot legalább a garantált bérminimumhoz igazítják, túllépés esetén pedig ne szűnjön meg az ellátás, csupán szüneteljen. Véleményem szerint így többen választanák a keresőtevékenységet az ellátás helyett.

Milyen a képzési környezet?

Egy mozgássérült fiatalnak ma Magyarországon alig van esélye diplomát vagy akár egy versenyképes szakképesítést szerezni. Hiányoznak a megfelelő átképzések, és ha vannak is, nem férnek hozzá, mert a képzési intézmények, helyszínek többsége nem akadálymentes. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az állam szigorúbban ellenőrizze az akadálymentesítést, másrészt támogatással ösztönözze a képzési intézményeket az akadálymentesítésre.

Munkavállalói kedvezményekre is gondoltak?

A megváltozott munkaképességű személyek csoportja rendkívül heterogén, ezért a mostaninál differenciáltabb és személyre szabottabb támogatási rendszerre van szükség, ami kiterjedne a fogyatékos személyek egyénre szabott foglalkoztatási rehabilitációjára is. Bizonyos támogatásokat kizárólag a fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztató munkaadóknak lehetne biztosítani, vagy a támogatás mértéke lenne eltérő attól függően, mely csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatását célozza meg. Támogatni kellene a munkáltatókat az akadálymentesítésben, a munkahelyi környezet adaptációjában, a munkavégzést segítő speciális eszközök beszerzésében, emellett rehabilitációs foglalkoztatási tanácsadói, mentori segítséget is adni kellene nekik. Sokkal szélesebb körben kellene biztosítani az atipikus foglalkoztatási formákat. A távmunka például sok mozgássérült embernek jelenthet megoldást arra az időre, amíg megtörténik a közösségi közlekedés akadálymentesítése.