A magyarok háromnegyede az államtól várja a nyugdíjat
A megtakarítással nem rendelkezők nagy száma egyrészt azt jelenti, hogy csökken azok aránya, akik félretesznek, fokozódott a vagyonkoncentráció. Takács András szerint az adat azért is meglepő, mert növekednek a bérek, ennek ellenére a fogyasztás dinamikája lemaradást mutat. Az index egyik meglepetése, hogy jelentős csökkenés látható az eddigi népszerű megtakarítási módozatok körében, például az életbiztosításoknál.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: az egyetlen olyan instrumentum, amely markáns növekedést tud mutatni, az a lakástakarék. A gépkocsinyeremény-betétkönyv reneszánszát éli, és ebben az alacsony kamatkörnyezetben hasonló dinamikát tud felmutatni, mint a lakossági állampapírok.
Fotós: Kallus György
Emellett a kutatásból az látszik, hogy a legalapvetőbb pénzügyi-matematikai értelmezések is gondot okoznak a megkérdezettek jelentős részének. Ezért nem meglepő, hogy arra a kérdésre, hogy „Lekötne-e 300 ezer forintot 2 évre 2 százalékos kamat mellett?”, csak 15 százalék válaszolt igennel, pedig ez nagyon kedvező konstrukció a jelenlegi hozamkörnyezetben – mondta Takács.
„Időről időre visszatérünk arra a kérdésre, hogy az emberek hány százaléka tartja otthon megtakarításait. Tavalyhoz képest ez nem változott: a megkérdezettek 32 százaléka tartja otthonában, egyebek között azért, hogy kéznél legyen, amikor szükséges, vagy éppen azért, mert túl kicsi az összeg. Egyre többen választják ezt a módot, mert az adott válaszoló hamarosan felhasználja félretett pénzét” – ismertette az adatokat Takács.
A nyugdíjkérdés kapcsán kiderült, a megkérdezettek háromnegyede kiszámíthatatlannak tartja pénzügyi helyzetét, ezzel szemben 17 százalék az, aki vállalja, hogy havonta félretesz bizonyos összeget 71 éves koráig. A megkérdezettek 75 százaléka mondta, hogy az állam feladata az időskori nyugdíj biztosítása. Miközben a válaszadók 73 százaléka véli úgy, hogy nem lesz elég az állami nyugdíja, mégis 34 százalékuk szerint kizárólag a nyugdíjából fog megélni. A válaszadók 27 százaléka úgy számol, munkajövedelméből fog megélni idős korában, 11 százaléka befektetési jövedelemből, és 23 százaléka bökött rá a „nem tudom” válaszra.
Az index egészségügyi lába az állami egészségügy helyzetére is kitért. A megkérdezettek 45 százaléka véli úgy, hogy az állami egészségügy intézményei megfelelők. A magánegészségügyi ellátás költsége viszont 56 százalékuk szerint megfizethetetlen, 36 százalékuk gondolja úgy, hogy drága, de megfizethető, és csupán 4 százalék nem tartja olyan drágának, mint ahogy sokan gondolják.
Növelni kell a tudatosságot
A felnőtt lakosság pénzügyi ismeretei azonban tovább romlottak – véli Takács. Az emberek nem terveznek tudatosan, nem érzik magukénak a pénzügyi témát, a piac viszont az alacsony kamatkörnyezettel küzd, ezért növelni kell a tudatosságot, a nyílt és őszinte közbeszéddel, amely a többi között a média feladata. A piac oldaláról viszont az a legfontosabb feladat, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat fejlesszék, és megszólítsák azokat, akik eddig nem voltak bevonva. A fiatalabb generáció miatt például a digitális világban való megjelenés az elsődleges cél – összegezte az OTP öngondoskodási indexét Takács András.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.