Nem egyértelmű az euró jótékony hatása Szlovákiában

A Szlovákia eurózónás tagságát támogató politikusok ugyan azzal érvelnek, a közös európai fizetőeszköz bevezetésének köszönhető az ország gazdaságának felpörgése, azonban csaknem kilenc évvel az euró 2009-es szlovákiai bevezetése óta sem lehet egyértelműen alátámasztani ennek az állításnak a valóságalapját.

A jegybank alelnöke Csehországgal vetette össze az ország utóbbi, közel egy évtizedes fejlődését. „Tény, hogy az euró bevezetése óta megugrott Szlovákia eurózónás országokkal folytatott kereskedelme, ami pozitív hatással volt az ország gazdaságára. Az említett időszakban azonban Csehország kivitele az eurót használó országokba ugyanilyen mértékben ugrott meg, miközben a csehek megtartották a nemzeti valutájukat” – érvelt Ján Tóth. A jegybank alelnöke szerint még korai lenne azt állítani, hogy a szlovák gazdaság sikere az euró javára írható, ugyanis a bevezetése óta nem telt még el annyi idő, hogy erre a kérdésre pontos választ adhassunk.

Az euró bevezetése előtti jegybanki becslések arról szóltak, hogy a közös valuta 2009-es szlovákiai startját követő tizenöt évben 30–90 százalékkal nő majd a kereskedelem az eurózónás tagországokkal, márpedig a növekvő külkereskedelem az egész gazdaságra pozitív hatást gyakorol. „Most úgy tűnik – jegyezte meg az alelnök –, hogy ez az előrejelzésünk valóra vált. Az eddigi növekedés a jelzett intervallum közepénél, vagyis nagyjából 60 százaléknál tart.” Viszont az elmúlt években Csehország az euró nélkül is ugyanazt az utat járta be, mint Szlovákia. „Mi természetesen örülünk annak, hogy mindkét ország jó gazdasági teljesítményt nyújt – mondta Tóth. – Ez azonban kérdésessé teszi, hogy Szlovákia növekedéséhez valóban az euró járult-e hozzá.”

Visszatérő állítás volt, hogy az eurónak köszönhetően több külföldi beruházót sikerült Szlovákiába csalogatni, az elemzőknek azonban ezzel kapcsolatban is kételyeik vannak. „El kell ismernünk, hogy a működőtőke-beáramlás az euró szlovákiai bevezetése óta Csehországban gyorsabban nőtt, mint Szlovákiában” – magyarázta Tóth. Az viszont vitathatatlan, hogy a 2009 előtt készült jegybanki hatástanulmányok nem számoltak azzal, hogy az eurózóna tagjaként Szlovákiának is részt kell majd vennie a csőd szélére jutott dél-európai országok megmentésében, az úgynevezett pénzügyi tűzfal felhúzásában, ami további költségeket jelenthet az államkasszának. Például a görög mentőcsomagokban való szlovák részvétel mintegy 1,4 milliárd euró, egyelőre nem tényleges terhet ró Pozsonyra.