Szijjártó Péter: Növelni kell a kkv-k szerepét

„A kínai kereskedelmi miniszter jelenléte is jelzi, hogy Kína elkötelezett a közép-kelet-európai régió iránt, és ezt az elköteleződést csak fokozni kívánja” – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának kkv-szekcióját megnyitó beszédében.

A világkereskedelemben új világrend alakult ki, amelynek egyik aspektusa a miniszter szerint, hogy régebben a tőke csak nyugatról keletre áramlott, azonban manapság már legalább annyi tőke érkezik keletről nyugatra, mint fordítva. Hozzátette, hogy a nagy vállalatok a távol-keletről egyre több részesedést szereznek az amerikai és európai piacokon, valamint egyre több gyártókapacitást vásárolnak.

„Azokhoz az országokhoz tartozunk, amelyek ezt szeretnénk kihasználni” – fogalmazott Szijjártó, hozzátéve, hogy ebben Magyarország sosem veszélyt látott, sokkal inkább lehetőséget. „Ebből próbálunk annyit profitálni, amennyit csak lehet” – mondta a tárcavezető.

Fontos szerepet kapnak a kkv-k

Az Ipar 4.0 kapcsán a politikus elmondta: egy teljesen új korszak köszöntött be az ipar területén. „A digitalizáció azonban nem csak az iparban hozott jelentős változásokat, de társadalmi jelenség is” – mondta. Kiemelte, hogy a nemzetgazdaságok sikere attól is függ, hogy az országok hogyan tudják a gyártókapacitásaikat összekötni a digitalizációval.

Kiemelte, hogy ennek a kkv-szektor adja a gerincét. Szerinte a kkv-k támogatásának a legjobb módja a nagyvállalatok meggyőzése arról, hogy itt fektessenek be, és segítsék a vállalkozásokat abban, hogy részt tudjanak venni a nagyvállalatok ellátási láncaiban.

Szijjártó Péter elmondta, hogy egyetlen uniós tagállamként Magyarországon egyszámjegyű a társasági adó (9 százalék), de emellett különböző állami támogatásokat is adnak annak érdekében, hogy minél több vállalat lehessen a nagyobb cégek beszállítója. Hozzátette, hogy mindezek alapján egyre több távol-keleti zászlóshajó jelenik meg hazánkban, ugyanakkor a magyar vállalatok jelenléte is erősödik Kínában. „Azokra az iparágakra kell fókuszálnunk, ahol versenyképesek tudunk lenni” – fűzte hozzá. A miniszter példaként a gyógyszergyártás és a víztisztítást említette. „Ehhez járul hozzá az Eximbank megállapodása a kínai partnerrel, amelynek révén 500 millió dollárra növekszik az elérhető hitelkeret nagysága. Ezáltal a magyar Eximbank nagyobb teljesítménnyel tudja majd finanszírozni a magyar cégeket” – fűzte hozzá a tárcavezető.

800 millió dollár értékben kötöttek üzletet

San Csung kínai kereskedelmi miniszter az eseményen arról beszélt, hogy a 16+1 jelentős együttműködési keretté nőtte ki magát az elmúlt években, és ebben az együttműködésben komoly hajtóerőnek számítanak a kkv-k. A miniszter elmondta, hogy az ilyen események egyre inkább hangsúlyosabbá váltak, és a hatékonyságuk is növekszik. Kiemelte, az együttműködés több jó eredményt is fel tud mutatni az energia, az egészségügy vagy épp az oktatás területén. Hozzátette, hogy a fórumon 29 együttműködést írnak alá összesen mintegy 800 millió dollárt értékben.

Végül leszögezte, a kkv-knak a kínai kormány is nagy jelentőséget tulajdonít, hiszen ezek a cégek új húzóerőivé váltak a munkahely teremtésnek valamint az innovációnak is.