A Takarékbank 4,2 százalékos GDP-növekedést vár 2018-ra

A beruházások üteme az idén 20 százalék feletti mértékben növekedhet Magyarországon, jövőre is több mint 10, de akár 20 százalékkal is bővülhet – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője prognózisuk ismertetésekor. Az elemző hangsúlyozta:

a kedvező külső környezet, a német konjunktúra és a hazai beruházások fellendülése következtében folytatódhat a magyar gazdaság gyorsulása.

A Takarékbank elemzői nem változtattak a három hónappal korábbi előrejelzéseiken, amelyek szerint 4 százalékos GDP-növekedést várnak 2017-re, míg 2018-ra – elsősorban az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével – 4,2 százalékosat. Suppan hozzátette: mezőgazdaság nélkül (az ágazat gyengén teljesített ebben az évben) a GDP-növekedés mértéke 4,5 százalék lenne az idén, ami 11 éves csúcsot jelent.

Bár a bérek jelentősen emelkednek, az emiatt élénkülő háztartási kereslet továbbra sem veszélyezteti az egyensúlyi folyamatokat. Az elemző szerint a régióban 40-50 százalékos bérrobbanás lehet az elkövetkezendő 4-5 évben, az egyre égetőbb munkaerőhiány miatt. Suppan Gergely megjegyezte: a lakossági megtakarítások sokkal gyorsabban nőnek, mint a hitelek. Ugyanez a trend a cégek esetében is.

Csökkenő pályán az államadósság

A Takarékbank közleménye szerint az államháztartás GDP-arányos eredményszemléletű hiánya az idén és 2018-ban is elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől.

A GDP-arányos államadósság pedig tovább csökkenhet, ez év végére 70 százalék közelébe, jövőre viszont már az alá kerülhet.

Az infláció éves átlagban az idén 2,4 százalék lehet, s bár jövőre 2,7 százalékra emelkedhet, komoly árnyomásra 2018-ban sem kell felkészülni.

A növekedés üteme jelentősen gyorsul

Az előzetes adatok után nem okozott meglepetést a beruházások fellendülése és a fogyasztás gyorsulása, a külkereskedelem azonban az élénkülő belső kereslet hatására negatívan hatott a növekedésre. A harmadik negyedéves élénkülést követően a negyedik negyedévben érdemben gyorsulhatott a növekedés, a jelentős reálbérnövekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek gyarapodása is támogat. A tavaly elkezdett lakás- és irodaépítések átadása az idei év végétől várható. A beruházások élénkülését a már megjelenő EU-transzferek is támogatták. Az állami beruházások felfutása a közeljövőben várható, de meg kell említeni az igen jelentős autóipari beruházásokat is. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza azok magas importigénye, így a külkereskedelmi többlet csökkenése némileg fékezi a gazdaság bővülését.

A munkanélküliség tovább mérséklődik

A foglalkoztatás-bővülés üteme továbbra is magas, és ezt immár szinte kizárólagos jelleggel az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. A közfoglalkoztatás bővülése leállt, sőt az utóbbi hónapokban megkezdődött az állomány csökkenése. Így a Takarékbank elemzői arra számítanak, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Ám egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika magas marad.

Az egyensúlyi folyamatok kedvezőek

Továbbra is igen kedvező folyamatok látszódnak az államháztartás egyenlegében. Az MNB által közölt pénzügyi számlák adatai alapján az államháztartás nettó finanszírozási képessége, azaz többlete az első háromnegyed évben 185 milliárd forint volt. Ezzel szemben a központi költségvetés pénzforgalmi egyenlege az év első tizenegy hónapjában 1639 milliárd forintos hiányt mutatott. A tavalyi évhez képest nagyobb költségvetési deficitet döntő részben az uniós projektekkel összefüggő kifizetések okozzák, amelyek elérték az 1925 milliárd forintot. Ezt az unió utólag megtéríti és mivel az uniós kifizetéseket az EU-s módszertan szerint nem kell kiadásként elszámolni, attól megtisztítva a hiány a 100 milliárd forintot sem érte volna el. Az államháztartás hiánya 2017-ben ismét jóval elmaradhat a 2,4 százalékos tervtől – jelzik előre a Takarékbank elemzői –, és ez 2018-ban is megismétlődhet.

Noha a külkereskedelmi mérleg robusztus többlete a megugró belső kereslet hatására mérséklődik, a külső egyensúly mutatói is kedvezően alakulnak. Tavaly tovább emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete, ám az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás miatt a GDP közel 6 százalékára csökkent Magyarország nettó külső finanszírozási képessége, igaz, az még így is magas maradt. A gyorsított EU-forrásfelhasználás miatt az ország nettó külső finanszírozási képessége továbbra is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd, ami elősegíti a külföldi adósságállomány gyorsuló leépülését. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság már tavaly a GDP 100 százaléka alá került. 2018 végére pedig a Takarékbank elemzőinek várakozásai szerint már csak annak mintegy háromnegyedét éri el.

A forint stabil marad

A forint végleg kikerült a legsebezhetőbbnek tekintett valuták köréből, így egyre kevésbé reagál érzékenyen a nemzetközi hangulat változásaira. Volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért a Takarékbank elemzői továbbra sem számítanak arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan kiléphet az utóbbi időszakot jellemző 306-315-ös sávból. 2018 közepétől azonban egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat.