Kopint-Tárki: jövőre 4 százalék lehet a GDP-növekedés

Palócz Éva szerint „ez egy jó év” a magyar gazdaság számára, de arról sem szabad megfeledkezni, hogy miközben a növekedés mértéke valóban meghaladja az uniós átlagot, régiós viszonylatban az idei és jövő évi számokkal épphogy bekerült az ország a középmezőnybe.

A beruházások gyorsabb ütemben nőttek, a nettó export viszont nagyobb mértékben csökkent ahhoz képest, amire korábban az intézetnél számítottak – részletezte a vezérigazgató.

A sajtótájékoztatón bemutatott konjunktúrajelentésében a Kopint-Tárki a beruházások 20 százalékot kismértékben meghaladó bővülésére számít éves viszonylatban a tavalyi 15 százalékos visszaesés után. Palócz Éva örvendetesnek nevezte, hogy az állami és a vállalati beruházások egyaránt emelkednek idén.

Az intézet szerint ebben az évben az export 6,5 százalékkal nő, ami 0,3 százalékponttal kevesebb az októberi jelentésben előre jelzetthez képest. Az import ezzel szemben gyorsuló ütemben növekszik: 2017-ben a behozatal növekedése az intézet szerint elérheti 9,5 százalékot, miközben októberben 8,1 százalékot vártak.

A jövedelmek „óriási mértékben” növekszenek, ez azonban egyelőre a fogyasztásban még nem látszik – hangsúlyozta Palócz Éva, aki arra is kitért, hogy a fogyasztási helyzet hónapról hónapra javul, a karácsonyi szezon pedig jelentős löketet adhat a szegmensnek.

A nettó reálkeresetek idén éves szinten 10 százalékkal nőnek a konjunktúrajelentés szerint, miközben a magánfogyasztás 4 százalékkal bővül.

A munkanélküliség az intézet jelentése szerint 4,2 százalékra csökken év végére a tavalyi év végi 5,1 százalékról.

Palócz Éva arra is kitért, hogy az állampapír-piaci kamatok régiós viszonylatban a legnagyobb mértékben Magyarországon csökkentek. Idén szeptemberben nemcsak a 3 hónapos, de az egy éves állampapírok hozama is nulla alá csökkent az elsődleges forgalmazásban, és a 10 éves hozam is történelmi mélypontra, 2 százalék közelébe esett decemberben.

Ami a világgazdaságot illeti, jelentős javulás figyelhető meg, jobb adatok láttak napvilágot, mint amire korábban számítani lehetett – mondta Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója.

Az OECD legfrissebb jelentése az idei globális növekedést 3,6 százalékra becsüli, és jövőre is hasonló, kissé magasabb ütem várható. Az euróövezet országainak a gazdasága idén 2,4 százalékkal, jövőre 2,2 százalékkal növekedhet, miközben a tizenhárom új tagország adata valamivel meghaladja az intézet szerint a 4 százalékot 2017-ben, 2018-ban pedig 3,5 százalékon alakul. Nagy Katalin megjegyezte, a világkereskedelem is bővül idén, illetve jövőre is, de a kereskedelmi háború veszélyezteti ezt a folyamatot.

A VOSZ gazdaságpolitikai bizottsága részéről Ottó Csaba, a Man at Work Kft. ügyvezető igazgatója előadásában azt emelte ki, hogy az idei év nem a munkaadók éve volt: a munkaerőhiány, a magas fluktuáció és a béremelkedések komoly fejtörést okoznak a vállalatoknak.

A kékgalléros munkaerőhiány a munkaerő-közvetítő partnereinél 3-10 százalékos – emelte ki az ügyvezető igazgató. A főként autóipari és elektronikai területen tevékenykedő cég által kiközvetített dolgozók 70 százaléka két hónapon belül már nem dolgozik az adott vállalatnál – mutatott rá Ottó Csaba azt is jelezve, hogy ez „megöli a cégeket” és a minőségre is kihat.

Lendületet kap a magyar gazdaság

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint gyorsul a magyar gazdasági növekedés az EU-támogatások hatására, a választásokkal és a munkaerőhiánnyal összefüggő gyors bérkiáramlás által gerjesztett fogyasztásnövekedés következtében.

A gazdaságkutató közleményében a 2016. évi 2,2 százalék után 2017-ben és 2018-ban egyaránt 3,8 százalék gazdasági növekedést jelez, és rámutat arra, hogy ez lényegesen meghaladja az EU átlagát, de a régióban az egyik legalacsonyabb, és ebben 2018-ban sem várható érdemi változás.