Brüsszel mostohagyereke a központi régió

Nem feltétlenül jár előnyökkel a fejlettség, mivel e téren Budapest révén a közép-magyarországi régió is az uniós átlag előtt jár, a szegényebb Pest megyei települések és vállalkozások is korlátozottan jutnak EU-s forráshoz a 2014–2020-as ciklusban. A szűkös támogatási lehetőségeket tükrözi, hogy a központi régió fejlesztését felölelő Versenyképes Közép-Magyarországért operatív programban (Vekop) eddig csaknem 300 milliárd forintot igényeltek a pályázók, de alig több, mint 130 milliárdot ítéltek meg számukra, s a mintegy 2200 induló kevesebb mint 30 százaléka kapott pozitív elbírálást az irányító hatóságtól.

Ha szélesebb lenne a pályázati paletta, jóval többen állnának sorba, az ország vízfejűségét pedig az is alátámasztja, hogy a Nemzeti Cégtár 533,8 ezer céget tart számon, ebből 299,8 ezret a fővárosban és környékén. Emellett Közép-Magyarország népessége 426 fő/négyzetkilométer, a vidéki régiókban ez a mutató 66 és 97 között mozog – ez sem elhanyagolható szempont, ha már a brüsszeli forrásokat a versenyszféra mellett a lakosság javát szolgáló közberuházásokra is lehet fordítani.

Igaz, hogy a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) felhívásainak megjelentek a tükörpályázatai a Vekopban, de azok mind alul vannak méretezve – mondta a Világgazdaságnak Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója, egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. Példaként felhozta az eszköz- és gépbeszerzést, illetve a telephelyfejlesztést, ezek a slágerpályázatok mutatták meg leginkább a központi régió forráséhségét. Volt olyan felhívás, amellyel kapcsolatban arra számítottak, hogy két nap alatt kimerül a keret, ehhez képest ez két óra alatt történt meg. Mint mondta, nagy a beruházási kedv Közép-Magyarországon, a piaci szereplők egy része a válság óta halogatja a bővítést, fejlesztést, ez az igény azonban nem párosul kellő számú pályázati lehetőséggel.

Krisán szerint a 290 milliárd forintos Vekop-büdzsé mellett további 300-400 milliárd forintnyi állami pénzcsapból ki lehetne szolgálni az említett cégek igényeit. A vezérigazgató arról is beszélt lapunknak, hogy a 2015–2016-ban beadott pályázatokban foglalt beruházásokat ma már nem lehet az akkor még életszerű üzleti modell szerint megvalósítani, hiszen azóta megváltozott a piaci környezet, megnőtt az építőanyag és a munkaerő ára is. A modern munkagépek beszerzése azért is lényeges, mert ezek ellensúlyozhatják a munkaerőhiányt. A BKIK elnöke előrebocsátotta: májusban indulnak a 2021–2027-es uniós ciklus fejlesztéspolitikai tárgyalásai, ezekhez javasolják a régiós határok átrajzolását. Budapest legyen önálló terület, a főváros fejlettségének ne legyen kárvallottja egyetlen szegényebb Pest megyei település sem.

Essősy Zsombor szerint is skizofrén helyzetben van Közép-Magyarország, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja, különbséget kellene tenni a megye tehetősebb városai – például Budaörs, Dunakeszi –, illetve a kevésbé tőkeerős részek – mint Mende vagy Nagykáta – között. A szakértő a Világgazdaságnak úgy fogalmazott, hogy nem az eszközök és gépek beszerzése a fő hiányosság, hiszen a nagyobb gyárak és üzemek vidéken vannak, hanem a képzési pályázatok. Mivel több magyar és nemzetközi nagyvállalatnak a fővárosban és környékén van szolgáltató központja, elsődleges szempont, hogy a munkavállalók kompetencia- és tudásszintje a lehető legmagasabb legyen, ezáltal a nagy hozzáadott értékű termékeket, szolgáltatásokat előállító cégek számára is értékes munkaerővé váljanak.