Csak Romániában van érdemi infláció

Vegyesen alakultak a kelet-közép-európai régió országainak inflációs mutatói a múlt év végén. A tegnapi adatok szerint a lengyel pénzromlás üteme 2,1 százalékra gyorsult az év utolsó hónapjában. Az elemzők azt várják, hogy az idén Lengyelországban is megkezdődik a monetáris szigorítás. A szlovák statisztikai hivatal adatai szerint az országban 1,9 százalékon stagnál a drágulás mértéke, Szlovákia, az egyetlen euróövezeti tag a visegrádi államok között, ezzel kakukktojás a régióban. A cseh adatok biztatók, mert 2,4 százalékra csökkent ugyan decemberre az árszintváltozás mértéke, de megnyugtató tartományban van. A jegybank kétszer is kamatot emelt tavaly, ami segített lassítani a 3 százalék felé robogó inflációt.

Romániában ezzel szemben gyorsult a drágulás, 3,3 százalékot mértek decemberben az azt megelőző havi 3,2 után.

Eltűntek a nyomott inflációs számok, de még nem olyan stabil a növekedés, hogy érdemi drágulást okozzon a régiós országokban – mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője. Az év végére felívelő infláció szerinte elsősorban két tényező következménye. Egyrészt kifutottak az árindexet lefelé húzó hatások, például az adócsökkentések, másrészt globálisan emelkednek az energiaárak. Románián kívül nem látszik, hogy az erős bérdinamika számottevő inflációs nyomást okozna. Mint ismert, főként a munkaerőhiány miatt a vizsgált négy ország mindegyikében magas az átlagbérek növekedése. Samu szerint a 3 százalék fölötti román árindexen látszik egyedül a béremelkedés, ami már átgyűrűzött a fogyasztói árakba.

A cseh jegybank tavaly már kétszer megemelte az alapkamatot, Romániában pedig a múlt héten emelték meg 25 bázisponttal 2 százalékra a rátát. A piac azt várja, hogy az idén a lengyelek is megkezdik a szigorítást, ám Samu János szerint továbbra is kérdéses, hogy elég erős-e az árindexváltozás. A kamatemeléshez ugyanis a mostani konjunktúrának és a magas bérdinamikának folytatódnia kell, illetve az Európai Központi Banknak (EKB) is tovább kell haladnia a monetáris szigorítás útján. Hozzátette: ha az EKB kötvényvásárlási programja nem fut ki idén, akkor nem valószínű, hogy szigorítanak a lengyelek. Bár az eurózónán kívüli uniós jegybankok nem kötelesek követni az EKB monetáris politikáját, minden jegybank érdeke, hogy csökkentse saját devizájának volatilitását az euróval szemben, így nem várható, hogy a lengyelek szembemennének a trenddel.