Hűteni kell a román gazdaságot

Egyelőre nem sok hatása látszódik a hétfői román kamatemelésnek, a lej ugyan kezdetben kissé erősödött az euróval szemben, ám a nap végére félszázalékos gyengüléssel 4,65-ig esett. A 10 éves államkötvény hozama 3 bázispontot csökkent, 4,37 százalékon állt tegnap. Pedig a román jegybanknak jó oka volt 25 bázisponttal 2 százalékra emelni az irányadó rátát: az infláció 3 százalék fölé kapaszkodott, a kiemelkedő, 7 százalék közelébe várt tavalyi GDP-növekedés mellé pedig vélhetően 3 százalékot meghaladó költségvetési deficit társul. A magas hiányt egyrészt az okozza, hogy a kormány adócsökkentésekkel és támogatásokkal pörgeti a növekedést, másrészt rendkívül magas a külkereskedelmi mérleg hiánya, ez a tavalyi első tizenegy hónapban éves bázison csaknem 30 százalékkal, 11,3 milliárd euróra nőtt.

Az adatokon az látszik, hogy a román kormány nem tartalékol, minden forrást visszaforgat a növekedésbe. Az ikerdeficitre, azaz a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejű hiányára hívta fel a figyelmet Gyurcsik Attila.

Az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: ideje volt „hűteni”, óvatosan fékezni a bővülést.

A jegybanknak lassítania kell a hitelkiáramlást, hogy ne szálljon el a hiány – fogalmazott. Logikusnak tűnik a jegybanki lépés: kamatot emelnek, vagy nagyon meggyengül a lej, ami viszont fékezi az importot és a fogyasztást, így lassítaná a gazdaság növekedését – vélte Gyurcsik, aki szerint a bankok jól jár nak a magasabb kamatokkal.

A túlfűtött növekedés, a jó konjunktúramutatók és a 3 százalék fölötti infláció fényében nem elég az egyszeri, 25 bázispontos emelés – mondta lapunknak Pálffy Gergely. A Raiffeisen Bank elemzője szerint tartós normalizálási időszak jöhet, év végére akár a 3 százalékot is elérheti az alapráta. Alacsony kamatszint mellett nem lehet fenntartani a jelenlegi tempót, komoly lassulás jöhet, különösen a feldolgozóiparban – fogalmazott Pálffy. Az elemző felhívta a figyelmet arra is, hogy a lej alig mozdult a kamatemelés hírére, ami annak is betudható, hogy a román deviza nagyon illikvid, a piaca nagyon kicsi.

Az enyhe gyengülésnek viszont így is örülhetnek a piacon, a külföldi befektetők olcsóbban juthatnak román állampapírokhoz, amelyek alapvetően jól árazottak, vonzó befektetési célpontok – vélte. Hosszú távon már lehet hatásuk a jegybanki törekvéseknek: a növekedés ütemét lassítani kell, és fenntarthatóvá kell tenni. Pálffy erre nagy esélyt lát, a még közel 7 százalékos, tavalyi GDP-növekedés után idén már csak 4,2, jövőre pedig 3,5 százalékra számít. Ekkorra érhetnek be a monetáris és fiskális intézkedések – magyarázta. Hozzátette: az nem biztos, hogy az infláció idén érdemben lassul, de jövőre már vélhetően kordában tartják.