Sokan fordultak a Jogpontokhoz

Magyarországon 2010 óta 740 ezer új munkahely létesült, ebből 570 ezer a versenyszférában – hangsúlyozta Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár egy budapesti munkaügyi fórumon. Szerinte ezért is fontos, hogy rendezett, konszolidált kapcsolat legyen a munkáltatók és a munkavállalók között, ebben nyújt segítséget a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat (MTVSZ). A szolgálat másfél éve lépett az 1996-tól működő Munkaügyi Közvetítő és Döntőbíró Szolgálat (MKDSZ) örökébe. Uniós forrásból, GINOP-program keretében az ország hat régiójában nyílik lehetőség az alternatív, független vitarendező szolgálat igénybe vételére, mediátorok segítenek rendezni a munkaügyi konfliktust. Közép-Magyarországon állami forrásból működik a szervezet, amely bérügyekben, kollektív szerződéssel kapcsolatos kérdésekben is elősegíti a munkabékét, ingyen.

Simon Attila István munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár elmondta:

a jogszerű foglalkoztatást elősegítő MTVSZ-nek eddig 48 ügye volt; 39 tanácsadás és 9 közvetítés.

Egyeztetést, békéltetést és döntőbíráskodást eddig nem igényeltek a munkáltatók illetve a munkavállalói érdekképviseletek. Az országban tavaly júliusban 136 Jogpont nyílt, ahol munkaügyi, tb, adó és cégjogi kérdésekben is tanácsot adnak munkavállalóknak, díjtalan szolgáltatásként.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének az elnöke szerint

az MTVSZ célja, hogy ne alakuljanak ki munkaügyi konfliktushelyzetek, és minél több kollektív szerződés szülessen meg.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz elnöke utalt arra, hogy a Jogpontokon dolgozó munkajogászok tanácsot adhatnak, ám jogi képviseletet nem láthatnak el. Eddig 64 ezren vették igénybe a szolgáltatást, ez százezer ügyet jelent. A Jogpont szolgáltatás 2019 júliusáig működik.

A munkaadóknak érdemes az MTVSZ-hez fordulni

A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. személyzeti igazgatója, Ács László szerint a munkaadóknak érdemes az MTVSZ-hez fordulni, ha problémájuk támad a kollektív szerződéssel kapcsolatban, munkaügyi kérdésben, avagy például bérügyben, hiszen így megelőzhető egy esetleges peres eljárás. A kecskeméti cégnek most nincs ilyen gondja; ez évre kétszámjegyű béremelésről született döntés, a 2019-re vonatkozó bértárgyalások pedig nyáron kezdődnek.

Az igazgató a Világgazdaságnak elmondta: a munkaadók még nem használják ki eléggé az MTVSZ adta lehetőségeket.

A cégeknek fel kell készülniük, hogy megfelelő módon tárgyaljanak a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ezért fejleszteni kell a szervezeti formákat, képezni kell a vezetőket és erősíteni a kommunikációt.

Kun Attila, az MTVSZ országos szakmai koordinátora, a Károli Gáspár Református Egyetem docense jelezte:

gondot okoz, hogy jelenleg csak üzemi tanácsok vagy szakszervezetek fordulhatnak az MTVSZ-hez, ám például 6-8 fős munkavállaló csoportok nem,

holott ilyen csoportokat is érinthet hátrányosan egy munkaidő beosztásról szóló munkáltatói intézkedés. A munkaügyi perek száma egyre kevesebb. Kun Attila szerint az MTVSZ-nek azt is elő kell segítenie, hogy ha olyan súlyú ügy vagy törvénytelenség történt, arról a bíróság döntsön.

Rácz Zoltán, ügyvéd, a Miskolci Egyetem docense, aki az MKDSZ tagjaként hozott már döntőbíróként határozatot, azt mondta: míg egy munkaügyi peres eljárásról nem lehet tudni, hogy meddig is tart, addig a mediátori tevékenység néhány hónapra korlátozódik.

Berke Gyula, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, MTVSZ-tag utalt arra, hogy tavaly elkészült egy javaslat, amely szerint a Munkaügyi Tanácsadó és Vitarendező Szolgálat szerepét, tevékenységét rögzíteni kellene a Munka törvénykönyvében. Bizonyos munkaügyi esetekben kötelező lenne a szolgálathoz fordulni, ám az MTVSZ döntését bíróság előtt lehetne megtámadni. Berke szerint nem szerencsés, hogy kizárólag munkajogászok látják el a mediátori tevékenységet egyes régiókban.