A horvát nemzeti reformprogramot és a konvergenciaprogramot tartalmazó dokumentum közel hatvan reformintézkedést tartalmaz és három fő területet céloz meg:
a gazdaság versenyképességének erősítését, az oktatási rendszer összehangolását a piaci igényekkel, valamint a költségvetési fenntarthatóságot.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szerint ez megfelelő keret és jó időzítés a rendszerszintű reformok bevezetéséhez. Mint mondta, a tárcavezetők tisztában vannak a stratégiai prioritásokkal, a gazdasági növekedés és más makroökonómiai mutatók pedig kedvezőek. Úgy vélte:
ez a megfelelő pillanat a kulcsfontosságú lépésekhez.
A nemzeti reformprogram számos intézkedést tartalmaz, köztük a gazdaság versenyképességének erősítését, amelynek keretében a kormány csökkentené az adóterheket, amelynek részleteit most dolgozza ki. A tervek szerint
egyelőre nem kerül bevezetésre az ingatlanadó, ugyanakkor jövőre csökkentenék az általános forgalmi adó mértékét, amely most 25 százalék.
A dokumentum felöleli a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás, az igazságügy és a teljes közlekedési szektor reformját is.
Zdravko Maric pénzügyminiszter a konvergencia programmal kapcsolatban – amely 2018-2021-es időszakra szól – elmondta: 2018-ban 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, 2019-ben 2,7 százalékkal, 2020 és 2021-ben 2,5 százalékkal.
Horvátország 2,7 milliárd kuna (112 milliárd forint), azaz 0,8 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Idén 0,5 százalékos hiánnyal számol a kormány.
A kabinet számítása szerint ez év végéig csökken az államadóság, amely így eléri majd a GDP 75,1 százalékát. Tavaly a GDP 78 százalékán állt, 2012 óta a legalacsonyabb szinten. 2021-ben a GDP 66 százalékára csökkenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.