Két várost temethet maga alá a Ruszal-ügy
Az amerikai büntetőintézkedések a világ második legnagyobb alumíniumgyártójának számító Ruszalt sújtják leginkább. Az Oleg Gyeripaszka résztulajdonában lévő vállalat a szibériai Szajanogorszkban üzemelteti legnagyobb kohóját. A ma 60 ezer lakosú várost 1976-ban az üzemmel együtt alapították, és a működésétől függ a léte. „Ha valami történik a gyárral, akkor szerintem kihal az egész város. Nem marad itt semmi, amit az emberek csinálhatnának” – mondta a Reutersnek az egyik helybéli. A helyzet hamar robbanásveszélyessé válhat. „Sokan vannak itt, akik nem elégedettek se a kormánnyal, se Putyinnal. Ha a gyárban megkezdődnek az elbocsátások, akkor az emberek fel fognak lázadni” – fogalmazott egy névtelenséget kérő másik munkás.
Hasonló sors várhat az írországi Limerickre is, amelynek a közelében található a Ruszal egyik legfontosabb timföldgyártó üzeme. Ez adja az európai timföldpiac 30 százalékát, és ha kiesik az ellátási láncból, akkor szerte Európában alumíniumkohók fognak leállni. Az Irish Times beszámolója szerint a termelés egyelőre zavartalan, de múlt héten már értesítették a 450 dolgozót, hogy a gyár is a szankciók hatálya alá esik.
Gyeripaszka 2006-ban vásárolta be magát a 35 éve működő üzembe, amely az egyik legstabilabb munkahelynek számít a környéken. A dolgozók januárban 2,5 százalékos béremelést kaptak, és a szakszervezetekkel való megállapodás alapján ezt újabb 2,75 százalékos növekedés követné jövőre és 2,5 százalékos 2020-ban.
Írország számára az okozza a legfőbb problémát, hogyan befolyásolják a büntetőintézkedések az alapanyag-ellátást.
A limericki gyár legfőbb bauxitszállítója a világ egyik legnagyobb kitermelő cége, a brit–ausztrál Rio Tinto, amely a Financial Times értesülése szerint már az írországi üzem bauxitellátásának leállítására készül a szankciófenyegetések miatt. Ha pedig a timföldellátás elakad, akkor a termelés csökkentésére kényszerülnek az európai fémipari konglomerátumok, és ennek a tovagyűrűző hatása gyorsan eléri az olyan feldolgozóipari cégeket is, mint az Airbus, a BMW és a Volkswagen.
A negatív hatások kivédése érdekében Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Olaszország arra igyekszik rávenni az Egyesült Államokat, hogy enyhítse az Oroszország elleni szankciókat; a kérdés hangsúlyos szerepet kap Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár e heti washingtoni látogatásán is.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.