Négy és félmillió felé közelít a foglalkoztatottság

Idén az első három hónapban a foglalkoztatottak létszáma 1,5 százalékkal magasabb, 4 millió 435 ezer fő volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 125 ezer fővel nőtt, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 42 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké 15 ezer fővel csökkent a KSH adatai szerint.

A foglalkoztatottak közül 4 millió 382 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, amely korcsoport foglalkoztatási aránya 1,6 százalékponttal, 68,7 százalékkal emelkedett. A 15–64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2,0 százalékkal, 2 millió 399 ezer főre, míg a foglalkoztatási rátájuk 2 százalékponttal, 75,8 százalékra nőtt.

A 15–64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma (a mintavételi hibahatáron belül) 1 millió 984 ezer főre, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,1 százalékponttal, 61,6 százalékra nőtt.

A fiatal (15–24 éves) korcsoportban a foglalkoztatottak létszáma 13 ezer fővel, 286 ezerre, a foglalkoztatási ráta pedig 27,7 százalékra csökkent.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozók körében egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma;

foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,1 százalékponttal, 83,9 százalékra, utóbbiaké 3,6 százalékponttal, 53,6 százalékra nőtt.

A 20–64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,8 százalékra emelkedett. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,7, a nőknél 66,1 százalék.

A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében egy régió kivételével emelkedett, a legjelentősebben, 3,7 százalékponttal Nyugat-Dunántúlon.

Budapest régióban a csökkenés mintavételi hibahatáron belüli, 0,5 százalékpontos volt. A foglalkoztatási ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb (73,5 százalék), Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb (62,3 százalék).

Kevesebben keresnek állást

Ezév január-márciusban a 15–74 éves férfiak körében 21 ezer fővel, 88 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, munkanélküliségi rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 3,5 százalékra mérséklődött. A nők esetében a változás kisebb mértékű volt, a munkanélküliek száma 8 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött – derül ki a KSH jelentéséből.

A 15–24 évesek munkanélkülisége a mintavételi hibahatáron belül változott, számuk 33 ezer fő, míg munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékos volt.

A munkanélküliek közel egyötöde került ki ebből a korcsoportból.

A 25–54 évesek, azaz az úngynevezett legjobb munkavállalási korúak és az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra, az utóbbiaké 1,8 százalékponttal, 2,3 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 16,4 hónapra csökkent, a munkanélküliek 39,8 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma tavaály márciushoz képest 18,9 százalékkal, 285 ezer főre csökkent.

Egész évre alacsony munkanélküliséget várnak

Négy százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta egész évben, a munkaerőpiacon zajló folyamatoknak a gazdaság egészére nézve pozitív következményei lehetnek – vélekedtek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataira reagáló írásos kommentárjukban az elemzők.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője közölte: várakozásuk szerint egész évben 4 százalék alatt maradhat a munkanélküliségi ráta, amelynek csökkentését a következő hónapokban szezonális hatások is erősíthetik.

Az alacsony munkanélküliségi ráta, a reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint az erős fogyasztói bizalom is arra enged következtetni, hogy a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje idén is a lakossági fogyasztás lesz

- hangsúlyozta az elemző.

Ürmössy szerint előfordulhat, hogy a jelenlegi 3,7 százalékos GDP-növekedési előrejelzésüknél erősebb teljesítményre lesz képes a magyar gazdaság ebben az évben.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint tovább közelít a magyar munkaerőpiac a teljes foglalkoztatás állapota felé, amelyet további 250-300 ezer új munkahellyel lehetne elérni.

A munkaerőhiányról szóló hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 500 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek körében

- hívta fel a figyelmet az elemző.

A központi államigazgatásból több tízezer magasan képzett munkavállalót át kellene vezetni a versenyszférába az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében – mutatott rá Horváth András.

Az elemző szerint a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén a foglalkoztatottság kezdi elérni a csúcsát, ezért hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek felzárkóztatásának a kérdése.

Utalt arra is, hogy

a képzett munkavállalók hiánya lassíthatja ugyan a foglalkoztatás bővítését, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását, illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál.

A munkanélküliségi ráta várhatóan három százalékig süllyed a nyár végére, az éves átlag pedig 3,4 százalék lehet – vélekedett Horváth András.