A brit cégek nem állnak készen a Brexit utáni időkre

A brit üzleti vállalkozások érdekképviseletét ellátó kamarai szövetség tanulmánya szerint a vizsgálatba bevont 835 cég 36 százalékának működése függ az alapanyagok vagy részegységek folyamatos, „just in time” rendszerű, vagyis az adott termelési folyamathoz éppen időben érkező, raktározás nélküli beszállításától. A BCC tanulmánya szerint ezeknek a vállalatoknak a működésében komoly fennakadásokat okozna bármilyen szállítási késedelem a brit vagy az uniós kikötőkben.

A kamarai szövetség felmérése szerint azonban a majdani új vámeljárásoktól érintett vállalatok 33 százaléka még nem kezdett hozzá annak tervezéséhez, hogy miként kezeli majd az EU-val folytatott kereskedelemben a Brexit után várhatóan megjelenő vámellenőrzéseket.

A BCC tanulmánya hangsúlyozza, hogy a teljes brit külkereskedelmi áruforgalomnak hozzávetőleg a harmada kamionokon kel át a La Manche-csatornán, akár kompon, akár a tenger alatt húzódó Eurotunnel vasúti alagúton.

Adam Marshall, a kamarai szövetség vezérigazgatója a jelentéshez fűzött kommentárjában felszólítja a brit kormányt arra, hogy mielőbb tudassa az üzleti vállalkozásokkal: milyen típusú vámellenőrzésekre és vámáru-nyilatkozatokra kell készülniük a Brexit után, különös tekintettel arra, hogy London szándéka szerint Nagy-Britannia kilép az EU vámuniójából is. Marshall szerint ugyanakkor

a brit vállalatoknak is most már el kell kezdeniük a felkészülést a várható változásokra.

A változásokkal járó kockázatokra és a várható költségekre nagy londoni elemzőcégek is felhívták már a figyelmet.

Az Institute for Government (IfG) nevű, a kormányzati tevékenység elemzésére szakosodott független londoni gazdasági tanácsadó és kutatóműhely nemrégiben összeállított tanulmányában közölte: számításai szerint ha a brit EU-tagság megszűnése után a brit kereskedelmi és szállítmányozási vállalatoknak vámáru-nyilatkozatokat kell kitölteniük a ki- és beléptetési pontokon, az ezzel járó plusz adminisztráció az uniós partnerekkel kereskedő 180 ezer brit cégnek – zömükben kis- és középvállalatoknak – évente 4-9 milliárd font (1400-3200 milliárd forint) közötti többletköltséget okozna.

Egy-egy vámáru-nyilatkozat feldolgozása az IfG szakértői szerint 20-45 font közötti összegbe kerülne, és évente 200 millió ilyen dokumentumot kellene kitölteni.

Az IfG tanulmánya a hirtelen megjelenő vámadminisztrációs akadályok lehetséges hatásainak illusztrálására felidézte, hogy amikor 2015-ben a calais-i kikötő francia személyzete sztrájkba lépett, a délkelet-angliai kompkikötőkhöz és vasúti terminálokhoz vezető M20-as autópályán 50 kilométeres kamionsor torlódott fel, és a brit teheráru-fuvarozók szövetségének akkori számításai szerint a fennakadás naponta 250 millió font (csaknem 90 milliárd forint) kárt okozott a brit gazdaságnak.