Kiütnék a szankciófegyvert Trump kezéből

Ismét elbizonytalanította a befektetőket Donald Trump amerikai elnök, akinek saját bevallása szerint nem tetszik a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalások alakulása. Szavainak hatására tegnap gyengültek az ázsiai tőzsdeindexek, a japán Nikkei például 1,4, a Sanghai Composite 0,6 százalékkal csúszott lejjebb.

Az amerikai elnök dél-koreai kollégájával, Mun Dzseinnel tartott sajtótájékoztatóján közölte:

azt akarja, hogy „meglehetősen gyorsan haladjanak az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások”, és a cél változatlanul Washington jelentős külkereskedelmi hiányának a csökkentése.

Trump azt várja el Kínától, hogy két év alatt 200 milliárd dollárral többet importáljon az Egyesült Államokból – szakértők szerint azonban ez egyszerűen képtelenség. Az Egyesült Államok tavaly Kínából mintegy 505 milliárd dollár értékben vásárolt árucikkeket – a mobiltelefontól a számítógépen és a cipőn keresztül a konyhai berendezésekig –, a kivitele pedig 130 milliárd dollár körül alakult, méghozzá többnyire nagy értékű üzletek – repülőgép-megrendelések és a szójaszállítás – révén. A szolgáltatóiparban például folyamatosan nő az amerikai többlet, tavaly már elérte a 36,8 milliárd dollárt.

Az amerikai külkereskedelmi hiány Kínával szemben így tavaly „csak” 375 milliárd dollárt tett ki a Trump által emlegetett 500 milliárd helyett.

A külkereskedelmi mérleget ki lehetne egyensúlyozni például azzal, ha az Egyesült Államok kevesebbet importálna Kínából, de Pekingnek csekély a beleszólása, hogy mekkora az igény árucikkei iránt az amerikai piacon – emlékeztetett elemzésében a CNBC.

Kína tavaly több mint 70 milliárd dollárnyi értékben szállított csak mobiltelefont az Egyesült Államokba, és senki sem tudja, kevesebbet vásárolnának-e az amerikaiak ebből az árukörből, ha azt vámok terhelnék. Ami a Kínába irányuló amerikai export növelését illeti, az még ennél is problematikusabb, a gazdaság ugyanis két év alatt nem tudna 200 milliárd dollárnyival több árut előállítani. „

Ha Kínának adnánk el az utolsó szemig minden szójababot, amink csak van, az is csupán a 200 milliárd töredékét tenné ki”

– mondta a hírtelevíziónak Stefan Selig, a Bridgepark Advisors pénzügyi és tanácsadó cég befektetési bankára, aki szerint ugyanez igaz a Boeing repülőgépeire és a Ford teherautóira is.

Még ha Peking hajlandó lenne is 200 milliárd dollár értékben amerikai termékeket vásárolni, a 4 százalék alatti munkanélküliség mellett nem lenne elegendő képzett munkaerő az Egyesült Államokban ahhoz, hogy megtermeljék ezeket a javakat.

A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja